GRÓF TISZA ISTVÁN
KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

ELSŐ SOROZAT

A FIATAL KÉPVISELŐ
FEBRUÁR 3 – 1903 NOVEMBER 3.

BEVEZETÉSEKKEL ÉS MAGYARÁZÓ JEGYZETEKKEL ELLÁTTA:

BARABÁSI KUN JÓZSEF

EGYETEMI NY. R. TANÁR
BUDAPEST
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KIADÁSA
1930

TARTALOM-MUTATÓ ⁱ

Az 1887/92. évi országgyűlés

1. 1888. február. 3. (péntek) országos ülés. – Az 1888-iki állami költségvetés: Takarékosság az államháztartásban. Lótenyésztés. Kisbirtokosok felkarolása. A hitelszövetkezeti ügy. Állami beavatkozás és egyéni energia. (Képv. Napló III. k. 8-13. l.) ................. 1. l.

2. 1889. január 14. országos ülés. – A nagy véderővita: A véderő fejlesztése kényszerhelyzet folyománya. Külön és közös hadsereg. Apponyi nemzeti követelményei. A javaslat előnyös a nemzettől követelt áldozatok szempontjából. Az alkotmánysértés vádja. Az egyéves önkéntesi intézmény reformja. Nemzet és hadsereg egyetértésének szüksége. „Nekünk készen kell lennünk és pedig a békében kell elkészülnünk a háborúra. S ha ez a háború kiüt, az nem lesz gyermekjáték sem a Monarchiára, sem a magyar nemzetre nézve s igen könnyen fejlőhetik élet-halálharccá a magyar nemzetre nézve.” Az ellenzék „kizárólagos hazafisága” és az igazi hazafiság. (Napló VII. :k. 286-292. l.) ................. 8. l.

3. 1889. január 23. országos ülés. – A nagy véderővita. (Napló VIII. k. 100-101. l.) ...............24. l.

4. 1889. január 30. országos ülés. – Vita a képviselőház előtt felállított katonai őrség tárgyában: A képviselőházi elnök a Ház területén kívül hatalmat nem gyakorolhat. Tisza Kálmán védelme. (Napló VIII. k. 223-224. l.) .................24. l.

5. 1889. február 19. országos ülés. – A nagy véderővita: Polemia Szilágyi Dezsővel a 14. §. eredeti szövegének valódi értelméről. (Napló VIII. k. 335-341.l.) ..................26. l

6. 1889. február 21. országos ülés. – A nagy véderővita: Újabb polemia Szilágyi Dezsővel: a védrendszer megállapítása közös ügynek tekinthető-e, vagy közös egyetértéssel intézendő ügynek?; az osztrák törvényre hivatkozás a magyar kiegyezési törvény magyarázatánál: (Napló VIII. k. 386-387. l.) ..................41. l.

7. 1889. március 4. országos ülés. – A nagy véderővita. (Napló IX. k. 204-205. l.) ..................44. l.

8. 1889. március 18. Országos ülés. – A nagy véderővita. (Napló X. k. 77. l.) ..................44. l.

9. 1889. június 1. Országos ülés. – A Magyar Földhitelintézet által engedélyezendő vízszabályozási és talajjavítási kölcsönökről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (Napló XII. k. 367-368 l.) ..................45. l.

10. 1889. november 23. Országos ülés. – Az 1890. állami költségvetés általános tárgyalása: Az 1888. évi költségvetést kísérő expozé. A büdzsé realitása. A valuta rendezése. A parlamentárizmus alapelvei és Apponyi politikája. Tisza Kálmán és Apponyi Albert. A parlament tekintélyének megrontása új jelenség közéletünkben. (Napló XIV. k. 74-79. l) ..................47. l.

11. 1889. november 25. országos ülés. – Az 1890. állami költségvetés általános tárgyalása: Tisza Kálmán védelme. (Napló XIV. k. 106. 1.) ..................60. l.

12. 1889. december 7. országos ülés. – Az 1890. állami költségvetés részletes tárgyalása: csendőrség állítólagos felhasználása kortescélokra. (Napló XIV. k. 359. l.) ..................61. l.

13. 1890. február 11. országos ülés. – Az 1890. állami költségvetés részletes tárgyalása: a Szamos balparti és ecsedi láp-szabályozótársulat munkálatai. (Napló XVI. k. 231-232. 1.) ..................62. l.

14. 1890. május 22. országos ülés. – Az 1879. évi L. t.-c. módosítása iránt Irányi Dániel és társai által benyújtott törvényjavaslat általános tárgyalása: Kossuth Lajos honosságának kérdése. Kossuth történelmi jelentősége. A függetlenségi párt Kossuth-kultusza. A függetlenségi „forradalmárok”. 'Nemzet és király közti rendíthetetlen összetartás szüksége. (Napló XVIII. k. 269-272. l.) Tisza Kálmán bukása. ..................64. l.

15. 1891. május 28. országos ülés. – Az 1879:L. t.-c. módosításáról szóló Irányi-féle törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása: félreértett szavak helyreigazítása a Kossuth-kérdésben. (Napló XVIII. k. 317-318. l.) ..................76. l.

16. l890. november 6. országos ülés. – Az 1891. állami költségvetés általános tárgyalása: Kedvezőbb pénzügyi helyzet. Valutarendezés és konverzió. Fúzió a mérsékelt ellenzékkel. A közigazgatási reform és a mérsékelt ellenzék. Bizalom Szapáry miniszterelnöknek. Kossuth Lajos honossága. (Napló XIX. k. 116-122. és 125. l.) ..................78. l.

17. 1890. november 17. országos ülés. – Az 1891. állami költségvetés részletes tárgyalása: A totalizatőr kérdése. (Napló XIX. kötet 340-341. l.) ..................91. l.

18. 1891. január 31. országos ülés. – Az ipari munkának vasárnapi szünete1éséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. (Napló XXI. k. 419-420. l.) ..................93. l.

19. 1891. február 4. országos ülés. – Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása: Az ipari munkáskérdés: az angol példa; önsegély vagy államsegély; önkormányzat a munkásbiztosítás terén; gyári törvényhozásunk hiányai; a munkáslakások ügye. (Napló XXII. k. 44-48. l.) ..................97. l.

20. 1891. február 5. országos ülés. – Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása és megszavazása. (Napló XXII. k. 52., 57., 58., 59., 60., 61., 64. l.) ..................107. l.

21. 1891. febr. 26. országos ülés. – A konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. (Napló XXII. K. 346. l.) ..................113. l.

22. 1891. május 20. országos ülés. – A rézváltópénz szaporításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása: A valutareform kérdése. (Napló XXIII. k. 200-212. l.) ..................114. l.

23. 1891. június 3. országos ülés. – A közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben szóló törvényjavaslat általános tárgyalása: A közigazgatás államosítását már Tisza Kálmán kormánya felvette programmjába. Mégegyszer Kossuth Lajos honossága. Közigazgatásunk történeti fejlődése. Választási és kinevezési rendszer. Polemia Apponyival: módosítás a javaslaton és a ,mérsékelt ellenzék”; a közszabadsági biztosítékok. A német államtudomány bizonyos alaptételei nem találnak a magyar viszonyokra. – Félremagyarázott szavak helyreigazítása: válasz Apponyinak. (Napló XXIII. k. 33l-339. és 341. l.) ..................120. l.

24. 1891. augusztus 7. országos ülés. – A vármegyei közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat megfeneklésének okai. Az obstrukció ellenzéki indokolása. A kormány eljárásának igazolása. Apponyi is beállott az obstrukció nyilt védelmezőinek sorába. ,,A képviselő úrnak eddig is változatos pályáján ismét egy… meglepő fordulatot konstatálhatunk.” Az obstrukció következményei a közigazgatási reform sorsára. – Három felszólalás személyes kérdésben: Az 1872. obstrukció helytelenítése. ,,A t. képviselő úrtól a hangzatos, de nem mindig tartalmas frázisokat nem tanulom el.” (Napló XXVI. k. 438-444., 448-449., 457. l.) ..................145. l.

25. 1891. november 15. vízaknai beszámoló beszéd: A pénzügyi és a külügyi helyzet. A közigazgatási reform és az obstrukció. „Nézetem szerint a főfontosságú kérdés, amely az ország előtt áll…nem a közigazgatási reform kérdése, de a parlament tekintélyének, méltóságának, a parlamentárizmus sértetlen megóvásának kérdése.” ..................166. l.

II. Az 1892/97. évi országgyűlés.

26. 1892. május 13. országos ülés. – Az 1892. állami költségvetés részletes tárgyalása: A Tisza mederrendezésére vonatkozó munkálatok. (Napló III. k. 169-171. l.) ..................179. l.

27. 1892, május27. és 28. országos ülés. – A vallás- és közoktatásügyi tárca 1892. évi költségvetésének folytatólagos tárgyalása: A Csáky-féle „elkeresztelési rendelet”. Az 1868:LIII. t.-c. 12. §-a. A polgári anyakönyvek részleges behozatala. A követendő egyházpolitika főbb elvei: a házassági jog reformja; a zsidó vallás recepciója; az egyéni vallásszabadság; a be nem vett vallásfelekezetek tagjai; a bevett vallásfelekezetek és az állam viszonya; a katolikus autonómia; katolicizmus és liberalizmus; felekezeti szempontoknak az állami életbe való bevonása. (Napló III. k. 377-384. és 399-400. l.) ..................183. l.

28. 1892. június 24. országos ülés. – Az erdélyrészi birtok rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (Napló IV. k. 330-333. és 340-341. l.) ..................210. l.

29. 1892. július 14. országos ülés. – A koronaértékek megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása: Valutareform. (Napló V. k. 257-258. l.) ..................219. l.

30. 1892. november 24. országos ülés. – Az indemnity tárgyalásának folytatása. – Tisza István felszólalása személyes megtámadtatás címén: A Magyar Ipar- és Kereskedelmi Bank; a komáromi ünnepély. (Napló VI. k. 224-225. l.) A Szapáry-kormány válsága és a Wekerle-kabinet egyházpolitikai programmja ..................224. l.

31. 1982. december 16. országos ülés. – Az 1893. évi állami költségvetés általános tárgyalása: A Szapáry-kormány válsága és az egyházpolitikai reform fejlődésmenete. A nemzeti párt közjogi programmja. A parlamenti helyzet. A parlament méltóságának fenntartása a nemzeti lét kérdése. (Napló VII. k. 128-133. l.) ..................230. l.

32. 1892. december 17. országos ülés. – Az 1893. évi állami költségvetés általános tárgyalása. – Személyes kérdésben való felszólalás: még egyszer a nemzeti párt politikája. (Napló VII. k. 150. l.) ..................241. l.

33. 1893. január 18. országos ülés. – A belügyi tárca 1893. évi költségvetésének tárgyalása: Kodifikáló bizottság a közigazgatási reformjavaslatok kidolgozására. A reformjavaslatok sorrendje. A közigazgatásnak mai keretében való megjavítása. (Napló VII. k. 429-432. l.) ..................242. l.

34. 1893. március 13. országos ülés. – A vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1893. évi költségvetésének tárgyalása. – Személyes kérdésben való felszólalás: még egyszer a komáromi ünnepélyről és a Szapáry-kormány válságáról. (Napló X. k. l58-160. l.) ..................249. l.

35. 1893. február 7. országos ülés. – Az állami tisztviselők stb. illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Házszabályvita. (Napló VIII. k. 366. l.) ..................254. l.

36. 1893. március 3. országos ülés. – Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjának átalányösszegben leendő megállapításáról szóló törvényjavaslat: A javaslat tárgyalása nem időszerű. (Napló IX. k. 380-382., 384. l.) ..................255. l.

37. 1893. szeptember 20. biharmegyei beszéd a nemzetiségi kérdésről: A nagyváradi kihágások és a belényesi izgalmak. A nemzetiségi politika alapelvei. Eljárás a román izgatókkal szemben. (Nemzet, 1893. szeptember 20. és 21. sz. Esti kiadás.) ..................260. l.

38. 1893. október 10. országos ülés. – A borossebesi királyi válaszokra vonatkozó kérvény folytatólagos tárgyalása: A szeptember 20. Nagyváradi beszéd alapelvei. (Napló XIII. k. l67-168. l.) A kőszegi királyi válasz és Szilágyi Dezső az 1867:XII. t.-c. jogi természetéről ..................267. l.

39. 1894. május 19. országos ülés. – A házassági jogról szóló törvényjavaslat elvetésére vonatkozó főrendházi határozat folytatólagos tárgyalása: A főrendiházi reform kérdése. A főrendiház feloszlatási joga. A két Ház közötti kompromisszum. A kötelező polgári házasság mellett. (Napló XVIII. k. 408-411. l.) Az egyházpolitikai javaslatok további sorsa. A május-júniusi és decemberi kormányválság ..................271. l.

40. 1894. december 17. országos ülés. – Földmívelésügyi tárca 1895. évi költségvetésének folytatólagos tárgyalása: Az agrárbank terve. A tőke állítólagos adómentessége. A határidőüzlet. A gazdasági válság jelszava. Az emelkedő jólét és a kormány gazdasági politikája. A malmok állami kedvezményei. A közös vámterület és a kereskedelmi szerződések mezőgazdasági előnyei. Az agrárpárt, elítélése. (Napló XXI. k. 230-237. 1.) ..................287. l.

41. 1894. december 17. országos ülés. – A földmívelésügyi tárca 1895. évi költségvetésének folytatólagos tárgyalása. Két felszólalás személyes kérdésben. (Napló XXI. k. 407-408. és 417. l.) ..................303. l.

42. 1895. február 23. országos ülés. – Az 1895. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása: Az egyházpolitikai akció fejlődési története. A néppárti mozgalom. Az új kormány és a szabadelvű párt. A 67-es pártok fuziója: a fuzió előnyei és elvi akadályai; a nemzeti párt nemzeti politikája; a helyes nemzeti politika; a fuzió feltétele. (Napló XXIII. k. 211-219. l.) A Bánffy-kormány ..................304. l.

43. 1895. március 1. országos ülés. – Az 1895. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. – Félremagyarázott szavak helyreigazítása a fuzió kérdésében. (Napló XXIII. k. 245.l.) ..................324. l.

44. 1895. március 5. országos ülés. – Az 1895. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. – Személyes természetű megjegyzések a fuzió ügyében. (Napló XXIII. k. 328-329. l.) ..................325. l.

45. 1895. március 8. országos ülés. – Az 1895. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása: Apponyi magatartása a kötelező polgári házasság kérdésében. Az ú.n. nemzeti politika. (Napló XXIII. k. 392-395. l.) ..................328. l.

46. 1895. december 6. országos ülés. – Az 1896. évi állami költségvetés részletes tárgyalása. – Hodossy Imre határozati javaslata a zágrábi zászlósértés tárgyában. (Napló XXVII. k. 427-429. l.) ..................337. l.

47. 1896. január 11. országos ülés. – Az 1890. évi állami költségvetés részletes tárgyalása. Elnöki rendreutasítás. (Napló XXVIII. k. 55. l.) ..................346. l.

48. 1896. február 29. országos ülés. – A kereskedelemügyi minisztérium 1896. évi költségvetésének tárgyalása: Gazdasági kiegyezés Ausztriával. (Napló XXX. k. 310-314. l.) ..................346. l.

49. 1890. április 13. országos ülés. – A földmívelésügyi tárca 1896. évi költségvetésének tárgyalása: Lótenyésztés és a fogarasi ménes. (Napló XXXII. k. 107-108. l.) ..................350. l.

50. 1896. május 21. országos ülés. – A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. (Napló XXXIII. k. 120-121. és 124-125. l.) ..................359. l.

51. 1896. június 19. országos ülés. – Az országgyűlési képviselőválasztások fölötti bíráskodásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. (Napló XXXIII. k. 413-414. és 414. l.) ..................364. l.

III. Az 1896/1901. évi országgyűlés.

52. 1897. február 6. országos ülés. – Szepes vármegye közönsége stb. kérvénye a házszabályok módosítása tb. (Napló III. k. 213. l.) Az 1896. Bánffy-féle választások. ..................369. l.

53. 1897. február 9. országos ülés. – Az 1897. évi kereskedelemügyi költségvetés folytatólagos tárgyalása: Polemia Kossuth Ferenccel a gazdasági kiegyezési tárgyalásokkal kapcsolatban. Az ipari munkáskérdés: munkásjóléti intézmények szüksége; az angol és a német rendszer; a munkásbiztosítás helyes alapja; a munkáslakások ügye; Baross Gábor emléke; a betegsegélyző törvény eredendő hibája és reviziójának szüksége; a munkások önkormányzatának gazdasági és politikai előnyei. (Napló III. k. 258-265. l.) ..................372. l.

54. 1897. február 10. országos ülés. – A kereskedelemügyi tárca 1897. évi költségvetésének folytatólagos tárgyalása. – Félreértett szavak helyreigazítása a betegsegélyzőtörvény kérdésében: e törvény reviziójának szüksége; Baross Gábor és az állami szociálizmus. (Napló III. k. 276. l.) ..................387. l.

55. 1897. február 19. országos ülés. – A földmívelésügyi tárca 1897. évi költségvetésének folytatólagos tárgyalása: A néppárt és a nemzetiségek. Állítólagos ellentétek a szabadelvű pártban. A hitelszövetkezetek. A tőzsdei reform és a kereskedelem. A búza- és lisztkiviteli jutalmak. A mezőgazdasági munkáskérdés. A szegényügy. Az alföldi munkásmozgalmak okai. A munkáskérdést földosztási és telepítési elméletekkel megoldani nem lehet. Tisza és Darányi. (Napló IV. k. 112-118. l.) ..................388. l.

56. 1887. február 24. országos ülés. – A földmívelésügyi tárca 1897. évi költségvetésének folytatólagos tárgyalása: Polémia gróf Károlyi Sándorral: a hitelszövetkezeti ügy és a kormány; a merkantilizmus túlkapásai; az őrlési kedvezmény; a határidőüzlet és a fedezeti vásárlások; takarékpénztárak és hitelszövetkezetek; a .,Magyar agrárpolitika”; agrárius és magyar gazda; „irtózom mindenféle jelszótól”. (Napló IV. k. 207-211. l.) ..................403. l.

57. 1897. március 20. országos ülés. – Báró Podmaniczky Frigyes mentelmi ügye: A mentelmi jog nem terjed ki a Házon kívül tett nyilatkozatokra. (Napló V. k. 171-172. l.) ..................410. l.

58. 1897. március 27. országos ülés. – Az 1897. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása: A nemzeti párt passzivitásának okai. A néppárt programja és választási taktikája. A nemzeti párt választási veresége és egyházpolitikai magatartása. A nemzeti párt és a néppárt választási szövetsége. (Napló V. k. 250-255. l.) ..................412 l.

59. 1897. március 29. országos ülés. – Az 1897. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. – Személyes kérdésben való felszólalás: gróf Tisza István közgazdasági tevékenysége. (Napló V. k. 268-269. l.) ..................424. l.

60. 1897. július 21. országos ülés. – Miniszterelnök indítványa az ülések meghosszabbításáról: Az utolsó két hónap története. Az 1872. és a mostani obstrukció. Kompromisszum és feltétlen fegyverletétel. A 16. §., a rendes bíróság és a sajtószabadság. A parlamentárizmus lényege. Házszabály-szigorítás vagy a parlamentárizmus csődje. (Napló VIII. k. 335-339. l.) ..................426. l.

61. 1897. július 23. országos ülés. – Miniszterelnök indítványa az ülések meghosszabbításáról. – Személyes kérdésben való felszólalás: az obstrukciótól való tartózkodást a többség nem vásárolhatja meg koncessziók árán. (Napló VIII. ,k. 371-372. l.) ..................442. l.

62. 1897. július 24. országos ülés. – Miniszterelnök indítványa az ülések meghosszabbításáról. – Tisza István két felszólalása személyes kérdésben. (Napló VIII. .k. 401. és 402. l.) ..................443. l.

63. 1897. augusztus 4. országos ülés. – A hazai pénzintézetek által kibocsátott némely kötvények biztosításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása: A községi kötelezvények. A jelzálogüzletek. A vicinális rendszer hibái és ezek orvosszerei. (Napló IX. k. 214-217. l.) ..................445. l.

64. 1898. január 7. országos ülés. – A vám- és bankügynek, valamint ezekkel összefüggő némely kérdésnek ideiglenes szabályozásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása: A magyar alkotmány nem ismeri az állami szükségjogra alapított szükségrendelet fogalmát. (Napló XI. k. 348-349. l.) ..................451. l.

65. 1898. március 12. országos ülés. – Házszabályvita Mócsy Antal viszonválasza körül. (Nap1ó XIV. k. 59. l.) ..................461. l.

66. 1898. március 17. országos ülés. – Az 1898. évi állami költségvetésrőül szóló törvényjavaslat általános tárgyalása: Az állami gépezet egyszerűsítése. Az adók magassága és expanzivitása. A quóta. A kisbirtokosok földadója és az ártérfejlesztési munkálatok. A középbirtokosok jelzáloghitelének állami szervezése. A szociális bajok pillanatnyi leküzdése és gyökeres orvoslása. Szociálizmus és liberálizmus. Vallás és liberálizmus. A magyar katolicizmus és a néppárt. (Napló XIV. k. 121-127. és 127. l.) ..................461. l.

67. 1898. március 20. országos ülés. – Az 1898. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása: A kis- és középbirtokos kamatterheinek csökkentése. Az állami bevételek fejlődési képessége. A zárszámadási eredmények. Az állami gépezet túltengése. Az adóreform és a kisbirtokos adóterheinek könnyítése. Vallás és liberálizmus. A magyar katolicizmus és a néppárt. (Napló XIV. k. 286-291. l.) ..................477. l.

68. 1898. május 20. országos ülés. – A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. (Napló XVI. k. 206. l.) ..................493. l.

69. 1898. május 21. országos ülés. – A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. (Napló XVI. k. 220-221. és 233-234. l.) ..................494. l.

70. 1898. október 22. országos ülés. – Az 1899. év négy első hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat napirendre tűzése feletti vita folytatása. – Házszabályokra va1ó hivatkozás. (Napló XVII. k. 258. l.) Az „ischli klauzula”. A nagy obstrukció kezdete. ..................498.l.

71. 1898. október 30. ugrai beszámoló beszéd: Erzsébet királyné halála. Az ezredéves ünnepélyek. A 48-iki törvények megalkotásának emléke. A katonai oktatásügy reformja. Az alföldi munkásmozgalmak. A munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozása. A szövetkezeti törvény. A lelkészi jövedelem kiegészítése. Az. egyházi és községi adóterhek mérséklése. A betegsápolási költségek fedezéséről szóló törvény. Az eredményesebb reformakció két akadálya: a gazdasági kiegyezés bizonytalanságai és a parlamenti obstrukció. Küzdelem az obstrukció ellen. ..................502. l.

72. 1898. november 11. országos ülés. – Az 1899. év négy első hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat napirendre tűzése feletti vita folytatása: Az obstrukció fajai. Az obstrukció indokai. A választási visszaélések kiküszöbölése. A kiegyezési javaslatok. A Desseőffy-ügy. A Blaskovics-féle levél. A miniszterelnök védelme. Hazánknak legéletbevágóbb érdeke a parlamentarizmus sértetlen fenntartása. Nem parlamentáris kormányforma mellett önálló nemzeti lét lehetetlen. – Két felszólalás személyes kérdésben. (Napló XVIII. k. 114-121. l., 122. és 123. l.) ..................5l6. l.

73. 1898. november 15. országos ülés. – Az 1899. év négy első hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat napirendre tűzése feletti vita folytatása. – Személyes kérdésben való felszólalás: a nemzeti párt és a néppárt közös választási akciója; Tisza Kálmán állítólagos családi politikája; Tisza István közgazdasági tevékenységének oka. (Napló XVIII. k. 190-191. l.) ..................535. l.

74. 1898. december 19. országos ülés. – Az elnökválasztás napjának megállapítása: Kossuth Ferencnek az elnökválasztással kapcsolatos határozati javaslata. A ,,lex Tisza”. Apponyi és a szükségjog. Az obstrukció indoka. Ellentét Apponyi és párthívei között. – Félremagyarázott szavak értelmének helyreigazítása.(Napló XIX. k. 198-203. és 204. l.) A „lex Tisza” és Tisza István felszólalása a december 6. pártértekezleten. – A disszidensek. – Tisza István képviselőházi elnökjelöltsége ..................538. l.

75. 1898. december 21. országos ülés. – Karácsonyi szünet. Házszabályokra való hivatkozás. (Napló XIX. k. 26l. l.) ..................558. l.

76. 1898. december 22. országos ülés. – Karácsonyi szünet. A kérdés feltevése. (Napló XIX. k. 264. l.) Az első „ex-lex” ..................558. l.

77. 1899. január 1. újévi beszéd: Az ex-lex. Parlamentárizmusunk elfajulása. Az obstrukció kárai. Gyökeres orvoslás szükséges. Az elfogadható kiegyenlítés. (Magyar Ujság, 1899. január 2. sz.) ..................559. l.

78. 1899. január 3. országos ülés. – Miniszterelnök beszédének utólagos bevétele a Naplóba: Napirend előtti felszólalás. (Napló XX. k. 9. l.) ..................563. l.

79. 1899. március l6. országos ülés. – Az 1899. évi állami költségvetés általános tárgyalása: Ne visszafelé nézzünk! Pénzügyi kibontakozásunk előzményei. Az 1890. és 1897. zárszámadási eredmények. Aggályos jelenségek az állami jövedelmek fejlődése, az állami üzemek pénzügyi eredménye és a kiadások emelkedése tekintetében. A bürokratizmus túltengése. A közigazgatás javítása. Magyarország és Ausztria viszonya. Az osztrák fejlemények. Paritás és német hegemónia. Föderálizmus és magyar nemzeti állam. (Napló XXI k. 62-69. l.) Bánffy bukása. – A Széll-kormány bemutatkozása és gróf Tisza István beszédei a szabadelvű párt 1899. február 28. értekezletén..... 564. l.

80. 1899. március 20. országos ülés. – A belügyi tárca 1899. évi költségvetésének tárgyalása. Félremagyarázott szavak értelmének helyreállítása. (Napló XXI. k. 149-150. l.) ..................586. l.

81. 1900. február 8. országos ülés. – Az 1900. évi állami költségvetés folytatólagos tárgyalása: A nemzetiségi kérdés és a brassói román iskolák segélyezésének ügye. Az 1898. zárszámadás eredményei. Az 1900. évi költségvetés és a személyi kiadások emelkedése. A felesleges bürokratikus munka és ellenszerei. A kihágási büntetéspénzek egységes kezelése. Közigazgatás egyszerűsítése érdekében törvények és rendeletek átvizsgálása. (Napló XXVI. k. 238-244. l.) ..................587. l.

82. 1900. március 17. országos ülés. – A földmívelésügyi tárca 1900. évi költségvetésének folytatólagos tárgyalása: A telepítés kérdése. Birtokváltozások nemzetiségi vidékeken. Birtokparcellázások. A hitbizományok áttelepítése. Borhamisítás és borkereskedelem. A tőzsdei forgalom és a gabonaárak. Az őrlési forgalom megszüntetése, a szabad raktárak, a nemzetközi búzakereskedelem. A fedezetlen határidőüzlet. Az 1899. búzaring. A védvám és a közös vámterület. A termelési ágak érdekközössége. (Napló XXVII. k. 293-299. l.) ..................600. l.

83. 1900. március 20. országos ülés. – A földművelésügyi tárca 1900. évi költségvetésének folytatólagos tárgyalása: a Szamos-folyó szabályozási ügye. (Napló XXVIII. k. 45-46. l.) ..................612. l.

84. 1900. június 11. országos ülés. – Napirend előtti felszólalások az összeférhetetlenségi bizottság működéséről. Személyes kérdésben való felszólalás: „Adria-ügy; közgazdasági állások; összeférhetetlenség és tisztesség. (Napló XXIX. k. 239-249. l.) ..................614. l.

85. 1900. június 11. országos ülés. – A gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (Napló XXIX. k. 251., 252. 253., 255., 256., 258. l.) ..................616. l.

86. 1900. október 11. országos ülés. – A birtokos és a gazdatiszt közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (Napló XXX. k. 40., 41., 43. l.) ..................622. l.

87. 1901. február 7. országos ülés. – Napirendvita. A marosvásárhelyi véres képviselőválasztás (Napló XXXIII k.89. l.) ..................625. l.

88. 1901. február 16. országos ülés. – A vallás- és közoktatásügyi tárca 1901. évi költségvetésének folytatólagos tárgyalása: Az állami építkezési luxus. A tanfelügyelői szervezet fogyatékossága. A budapesti egyetem jogi karán uralkodó szomorú állapotok: a tan- és vizsgarendszer hiányai; a tanároknál általában nem látni a komoly kötelességteljesítést; tudományos munkásságukban a német befolyás egyoldalúsága és a magyar nemzeti jelleg hiánya. A tudomány nem tartott lépést a közélettel. A kultuszminiszter feladatai európai színvonalú és mégis magyar tudomány fejlesztése körül. (Napló XXXIII. k. 263-267. l.) ..................620. l.

89. 1901. február 20. országos ülés. – A vallás- és közoktatásügyi tárca 1901. évi költségvetésének folytatólagos tárgyalása. – Félreértett szavak értelmének megmagyarázása: még egyszer a budapesti egyetem jogi karának tudományos munkásságáról. (Napló XXXIII. k. 292. l.) ..................634. l.

90. 1901. február 20. országos ülés. – Gróf Tisza István interpellációja a kiházasítási egyletek ügyének rendezése tárgyában. (Napló XXXIII. k. 292-294. l.) ..................635. l.

91. 1901. március 2. országos ülés. – Rakovszky István interpellációja az Adria Magyar Tengerhajózási Részvénytársaság adómentessége ügyében. – Személyes kérdésben való felszólalás. (Napló XXXIV. k. 95. l.) ..................638. l.

92. 1901. március 18. országos ülés. – Az 1901. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása: A segédhivatali személyzet szaporítása. A közigazgatási eljárás egyszerűsítése. A segédhivatalokban célszerűbb időbeosztás életbeléptetése. Ennek előnyei. (Napló XXXIV. k. 329-330. l.) ..................641. l.

93. 1901. március 23. országos ülés. – Az Adria M. Kir. Tengerhajózási Társasággal kötött szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. – Személyes kérdésben való felszólalás elhalasztása. (Napló XXXIV. k. 413. l.) ..................644. l.

94. 1904. március 26. országos ülés. – Az Adria M. Kir. Tengerhajózási Társasággal kötött szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása: Rakovszky vádjai az Adria igazgatósága ellen; az Adria-ügy és a képviselői inkompatibilitás kérdése. (Nap1ó XXXIV. k. 416-422. és 441. l.)........... 663. l.

95. 1901. május 17. országos ülés. – Az összeférhetetlenségről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. (Napló XXXVI. k. 75-76., 82-83., 84., 87-88., 90. és 92. l.) ..................677. l.

IV. Az 1901/1906. évi országgyűlés.

96. 1902. február 5. országos ülés. – Zboray Miklós interpellációja a Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank ügyében. – Személyes kérdésben való felszólalás. (Napló II. k. 285. l.) Az 1901. képviselőválasztások. ..................681. l.

97. 1902. március 1. országos ülés. – Az 1902. évi állami költségvetés részletes tárgyalása során az állandó országház építése és az ezzel kapcsolatos miniszterelnöki jelentés: Az új országház építési költségei. Gróf Tisza Lajos védelme. – Gróf Tisza István és Rakovszky István személyes ügye: Újból az Iparbank. (Napló III. k. 224-225., 226. és 237-238. l.) ..................684. l.

98. 1903. február 21. országos ülés. – A véderőről szóló 1889. VI. t.-c. 14. §-ának módosításáról, illetőleg a közös hadsereg és a honvédség újonclétszámának megállapításáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása: Külön vagy közös hadsereg. A közös hadsereg mai állapota magyar nemzeti szempontból korántsem kielégítő. A főkérdés: „magyar érdek követeli-e hogy az osztrák-magyar monarchia nagyhatalmi állása csorbítatlanul fennmaradjon?” – „Idegen érdekekért egyetlenegy krajcárt és egyetlenegy újoncot sem szabad megszavazni.” – „Senki a magyar nemzet jövőjéről, politikai rendeltetéséről és történelmi hivatásáról magasabb felfogással nem bírhat nálamnál.” (Napló XII. k. 116-123. l.) ..................691. l.

99. 1903. március 7. országos ülés. – Arad, Bereg és Liptó vármegye kérvénye a fedezetlen gabonahatáridőüzlet betiltása tárgyában. (Napló XII. k. 413-416. l.) ..................709. l.

100. 1903. május 1. országos ülés. – A kormány intézkedései a törvényenkívüli állapot alatt. – Házszabályvita s félreértett szavak értelmének helyreállítása. (Napló XV. k. 125-126. és 127. l.) ..................715. l.

101. 1903. június 25. országos ülés. – Kormányválság lefolyása. Széll Kálmán alatt. – Személyes kérdésben való felszólalás: Tisza István eredménytelen küldetése. (Napló XVII k. 10-11. l.) Előzmények: A Széll-féle kormányválság. Tisza István kormányalakítási kísérlete. Khuen megbizatása és sikeres tárgyalásai az ellenzékkel. ..................718. l.

102. 1903. szeptember 30. országos ülés. – Szatmárnémeti város közönségének kérvénye a három évet kiszolgált katonák visszatartása tárgyában. – Kossuth Ferenc idevágó sürgősségi indítványa. (Napló XVIII. k. 195. l.) Előzmények: A Khuen-kormány rövidesen lemond. A chlopyi hadiparancs és a kapcsolatos nyilatkozatok. A Khuen-kormány reaktiválása és újabb lemondása. ..................727. l.

103. A „kilences bizottság” katonai programmja és előzményei (A szabadelvű párt 1903. január 23. értekezlete és az ú. n. Szentiványi-féle pontozatok; Szentiványi Árpád február 10-iki beszéde; gróf Apponyi Albert július 22-iki beszéde; a debreceni szabadelvű párt július 28-iki határozata; a biharmegyei szabadelvű párt szeptember15-iki értekezlete; a szabadelvűpárt szeptember 28-án megválasztja a kilences bizottságot; gróf Tisza István megbízást kap kabinetalakításra; a kilences bizottság programmja és a Tisza féle módosítások; a szabadelvűpárt október 28-30. értekezlete.) A Khuen-kormány felmentése és gróf Tisza István miniszterelnöki kinevezése. ..................737. l.

ⁱ  A szövegben előforduló zárójeles számok Tisza István egy-egy beszédét jelzik.
Így pl. (10) az 1889. nov. 23. beszédet.