GRÓF TISZA ISTVÁN KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

HARMADIK KÖTET
ELŐSZÖR MINISZTERELNÖK

KÜZDELEM A PARLAMENTÁRIZMUSÉRT
ELBUKÁS

 MÁSODIK RÉSZ
(1904 OKTÓBER 4. — 1906 ÁPRILIS 11.)

BEVEZETÉSEKKEL ÉS MAGYARÁZÓ JEGYZETEKKEL ELLÁTTA:

BARABÁSI KUN JÓZSEF

EGYETEMI NY. R. TANÁR.
BUDAPESTA MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KIADÁSA
1937.

TARTALOM-MUTATÓ ^[i]
Az 1901/1906. évi országgyűlés. (Folytatás.)

211. Az »ugrai levél«: a közelmult tanulságai; a sikeres nemzeti politika feltételei; a házszabályi-reform szüksége; e feladat nehézségei; a nemzet ítélete. – A nyilt levél hatása. – Megírásának okai. ..................1. l.

212. 1904. okt. 10. országos ülés. – Napirend megállapítása: tájékoztatás a házszabályreformról; a választási törvény reformja; a Ház munkaterve. – Polémia Polónyival: választás vagy választási reform; az »ugrai levél« a hadsereg nyelvének megállapításáról. (Napló XXIX. k. 6-9. és 12. l.) Az »ugrai levél« és az ellenzék ..................11. l.

213. 1904. okt. 11. országos ülés. – Az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat napirendre tűzése. – Debrecen stb. kérvénye II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai földi maradványainak hazaszállítása ügyében. (Napló XXIX. k. 14. és 19., 20. l.) ..................21. l.

214. 1904. okt. 12. országos ülés. – Gr. Tisza István indítványa a házszabályok módosítására bizottság kiküldése tárgyában. – Királyi döntések a kvóta ügyében: a döntések törvényessége; az osztrák alkotmányos élet és az obstrukció »nemzeti intézménye«. (Napló XXIX. k. 32-33. l.) Az »ugrai levél« és az ellenzék. . 27. l.

215. 1904. okt. 15. országos ülés. – Az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása: a borvámzáradék megszüntetése és az átmeneti vámkedvezmény; a kormány kereskedelmi tárgyalásai és az 1899: XXX. tc.; e törvény célja. (Napló XXIX. k. 76-80. l.) A magyar darabont-testőrség felállítása. – A Miniszterelnök megjegyzése az ellenzékről. ..................32. l.

216. 1904. okt. 17. pohárköszöntő a Terézvárosi Kaszinó Deák-lakomáján: 1866 és 1896; azóta közéletünk hanyatlása: a házszabályreform szüksége; a reform alapiránya; az ellenzék elutasító magatartása; koncesszió az újoncmegajánlási vita korlátozása dolgában; számolnunk kell a magyar nemzet különleges viszonyaival; a hazafiatlan többség, a hazafias kisebbség és az alkotmány megmentése; küzdelem a magyar parlamentárizmusért; Deák Ferenc követése ..................47. l.

217. 1904. okt. 18. országos ülés. – Az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása; a paktum és az 1899: XXX. tc. módosítása. (Napló XXIX. k. 142-143. l.) ..................56. l.

218. 1904. okt. 19. országos ülés. – Az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása: kereskedelmi szerződések Magyarország egyoldalú kívánságára is felmondandók. (Napló XXIX. k. 167. l.) Sajtópör a Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank ügyében ..................59. l.

219. 1904. okt. 25. országos ülés. – Az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása: nyersterményeink elhelyezése; »paraphé« és »signé«; Magyarország egyoldalú felmondási joga; a törvénysértés kérdése. (Napló XXIX. k. 268-270. l) ..................62. l.

220. 1904. okt. 27. országos ülés. – Az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása: a nemzetközi szerződést tartalmazó javaslat részletes tárgyalásának módja. (Napló XXIX. k. 312-313, 313-314, 315, 316. l.) ..................68. 1.

221. 1904. nov. 3. országos ülés. – Gr. Tisza István házszabályindítványa indokolás végett napirendre tűzetik. – Kossuth Ferenc indítványának megokolása: az orosz-japán mészárlás megszüntetéséért indított amerikai békeakció támogatásáról. (Napló XXIX. k. 382-383. 1.) ..................75. 1.

222. 1904. nov. 3. pártértekezletek a házszabályrevízió tárgyában. – A szabadelvű párt értekezletén gr. Tisza István beszéde: az obstrukció története és a házszabályreform szüksége; a reform alapelvei; megalkotásának szent kötelessége. – Egyéb pártértekezletek ..................76. 1.

223. 1904. nov. 4. országos ülés. – Gr. Tisza István megokolja a házszabályok módosítása végett bizottság kiküldésére vonatkozó indítványát. – Az indítvány napirendre tűzése. (Napló XXIX. k. 385-386. és 388. l.) A Kossuth-párt értekezlete a házszabályrevízió tárgyában ..................88. 1.

224. 1904. nov. 5. országos ülés. – Gr. Tisza István indítványának tárgyalása a házszabályok módosítására bizottság kiküldése tárgyában; a kormány nem jöhet házszabályreformmal? ; ezen kezdeményezésre semmi ok? ; a reform égető szüksége és célja, a nemzeti ellenállás lehetősége; nem a kisebbség számára kell abnormis jogokat biztosítani; többséggel is lehet házszabályt módosítani, nemcsak pártközi megegyezés útján. (Napló XXIX. k. 415-420. l.)...................................................................... 91. l.

225. 1904. nov. 7. országos ülés. – Gr. Tisza István indítványának tárgyalása a házszabályok módosítására bizottság kiküldése tárgyában: vicinális vasutak és inkompatibilitás; angol példák; rendi alkotmány és obstrukció; ellenzéki ferdítések; a kormány kezdeményezhet házszabályreformot; a reformakció céljai: a parlamenti élet kinövéseinek megnyirbálása, egy magas színvonalú ellenzéki küzdelem és a nemzeti ellenállás lehetősége, a parlament jogainak védelme, a nemzeti akarat érvényesülése, az eredményes nemzeti politika előfeltételeinek megteremtése. (Napló XXX. k. 15-21. l.) ..................103. 1.

226. 1904. nov. 8. országos ülés. – Személyes ügy Kubik Bélával.(Napló XXX. k. 26. és 27. 1.) ..................119. 1.

227. 1904. nov. 9. országos ülés. – Gr. Tisza István indítványának tárgyalása a házszabályok módosítására bizottság kiküldése tárgyában: tiltakozás a királynak a házszabálykérdésbe bevonása ellen; a képviselőházi többség vezetőjének felelőssége; Apponyi junktimos politikája; meghamisított nemzeti akarat és választási reform; a kúriai bíráskodási törvény hézagai és hiányai; a valódi liberális álláspont a választójog terén; választójog és nemzetiségi kérdés; hazánk különleges helyzete és a nemzeti ellenállás lehetősége; a házszabályreform indoka: a magyar nemzeti politika alapjainak megvetése és az alkotmányfenntartó érzelmek megmentése. – A miniszterelnök válasza: 1. Zboray Miklós interpellációjára a Budapesti Közlöny kinyomatásának árlejtés nélküli bérbeadása tárgyában; 2. Polónyi Géza interpellációjára a Németbirodalommal törvényszegéssel megindított kereskedelmi szerződési tárgyalások ügyében. - Névszerinti szavazás másnapra halasztása a kérdés feltevése után. (Napló XXX. k. 56-59, 60-61, 61-62, 71-72, 74. 1.) ..................121. l.

228. 1904. nov. 10. országos ülés. – Gr. Tisza István indítványának tárgyalása a házszabályok módosítására bizottság kiküldése tárgyában: igéretek a választási reform dolgában; obligó vállalása magánbeszélgetések során. (Napló XXX. k. 9799. l.) ..................140. l.

229. 1904. nov. 12. országos ülés. – Miniszterelnök válasza Bolgár Ferenc interpellációjára az új véderőtörvény ügyében: a kétéves katonai szolgálat behozatala és a honvédtüzérség felállítása. – A honvédágyúk minősége. – Miniszterelnök mint belügyminiszter válasza gr. Zichy Aladár interpellációjára az illésházai népgyűlés betiltása tárgyában: az interpelláció jogának gyakorlási módja. (Napló XXX. k. 139-141, 143-144, 145. l,) Kossuth Ferenc ceglédi beszámolója ..................145. l.

230. Gr. Tisza István beszéde a szabadelvű párt 1904. nov. 14-i értekezletén: a kettős katonai reform publikálásának okai; a parlamentárizmus kinövései és a nemzeti ellenállás; a golyó és az akasztófa; ismét az ideiglenes házszabálymódosítás terve; »meg vagyok róla győződve, hogy ki fogunk tartani és győzni fogunk ebben a küzdelemben« ..................159. l.

231. 1904. nov. 15. országos ülés. – Gr. Tisza István indítványának tárgyalása a házszabályok módosítására bizottság kiküldése tárgyában: mi történt március l0-én és mi történt azután? ; fenyegetések az obstrukcióval; egy mérsékelt házszabályreform égető szüksége; visszatérés a márciusi indítványhoz; a miniszterelnök rögeszméje. – Polémia Eötvös Károllyal obstrukcióra készülés dolgában. – Daniel Gábor benyujtja határozati javaslatát a házszabályok ideiglenes módosítása iránt; a miniszterelnök hozzájárul és visszavonja a kormány előterjesztéseit. – Polémia Barta Ödönnel: súlyos áldozatok a házszabályok módosítása érdekében; kifogások a Daniel-féle határozati javaslat benyújtásának módja és szerkezete ellen. (Napló XXX. k. 174-176, 178, 190, 193-194. 1.) Lex Daniel és Lex Falkenhayn ..................166. l.

232. 1904. nov. 16. országos ülés. – Személyes ügy Polónyi Gézával. – A parlamenti udvariasság kötelessége. – Polémia Apponyival: parlamenti illem és szolidaritás; a Daniel-féle határozati javaslat benyujtása és tárgyalási módja teljesen szabályszerű; Apponyi veszedelmes térre lép; a házszabályok célja a nemzeti akarat érvényesítése; »végzetes hibát követ el, aki parancsoló végszükség nélkül formahibát követ el, de …« – Miniszterelnök válasza gr. Apponyi Albert interpellációjára az Amerikai Egyesült Államok elnökének egy újabb békekonferenciát célzó kezdeményezése tárgyában. (Napló XXX. k. 203-204, 205, 209-212, 214-215. l.) ..................181. l.

233. 1904. nov. 17. országos ülés. – Napirend előtti felszólalások a házszabályokhoz: mi a technikai obstrukció? ; a házszabályok célja; a formák megsértése; »ebben a küzdelemben, ha az Úristen ezt a nemzetet elveszteni nem akarja, csak a mienk lehet a diadal«. – Folytatólagos polémia Kossuth Ferenccel: az obstrukció előnyei; különleges viszonyaink és a házszabályreform. – Gr. Tisza István indítványa parallel ülések tartása tárgyában. (Napló XXX. k. 222-226, 227-228, 242, 243. l.) ..................195. l.

234. 1904. nov. 18. (délelőtti) országos ülés. – Parallel ülések tartása és a házszabályok 203. §-a. – Személyes ügy Hock Jánossal: Tisza magatartása Széll idejében; beszélgetései Bánffyval. (Napló XXX. k. 248-249, 259. l.) Bizalmatlansági nyilatkozat Perczel Dezső elnök ellen. – A délutáni ülésekre vonatkozó indítvány elfogadása. – Andrássy és Tisza levélváltása a parlamenti erőszakról ..................212. l.

235. 1904. Nov. 18. (délutáni) országos ülés. – Gr. Tisza István miniszterelnök utolsó beszéde a Daniel-féle határozati javaslatról való szavazás előtt: a magyar parlamentárizmus múltja és a technikai obstrukció; »osztrák termény ez, amely csakis Ausztriában lehet helyén«; a magyar nemzeti politikának »egyedüli exponense, egyedüli kincse és drágasága ez a parlament«; »a magyar nemzet sorsa kritikus fordulópontra jutott«; a többség törekvése és a reviziós vita mérlege; »itt egy marad hátra vagy sorsára bízni az országot, vagy véget vetni az egész komédiának«. (Napló XXX. k. 271-273." l.) A Daniel Gábor-féle határozati javaslat elfogadása. – Az ülésszakot bezáró királyi kézirat kihirdetése. – A nov. 18-i szavazás története. (Berzeviczy Albert és Horánszky Lajos leírása. Egyéb adatok.) A szavazás jogi minősítése. – Fejérváry és Pitreich gratulációja ..................219. l.

236. November 18-a után: pártbomlások; a »koalíció«; az ellenzéki felirat és kiáltvány. – Apponyi nyilatkozata és a parlamenti béke feltételei. – A miniszterelnök nov. 20-i beszéde a Vigadóban: a házszabálysértés igazolása: nem volt »államcsíny«; a forma megsértése és az alkotmányosság alapelvei; a nemzeti akarat csak a képviselőházi többség által nyilvánulhat; a házszabályokat reformálni kell; a dilemma; »ha valami a magyar nemzetnek kell, akkor azt, hogy nem lehet, nem szabad mondani«; »keresztül kell törni a formát egyszer, egyetlen egyszer«; a Times az ellenzék álláspontjáról; ez álláspont bírálata; döntő fontosságú momentum és vezető cél: a nemzet akcióképességének visszaszerzése. ..................237. l.

237. Gr. Andrássy Gyula nyilt levele választóihoz és hírlapi nyilatkozata. – Széll Kálmán búcsúlevele. – Tisza és a »Standard«. – Félhivatalos hang a kibontakozás útjáról. – A miniszterelnök pohárköszöntője a Belvárosi Polgári Kör nov. 26-i lakomáján: az ország félrevezetése; Andrássy és Széll nyilatkozatai; egyedüli eltérés velük szemben a házszabályreform keresztülvitelének mikéntje; a formák sérelme, az exlex és a házszabályok; erkölcsi jogosultság a törvények megsértésére és a házszabályok revíziójára; »amiért mindent kockára kell tennünk, az a nemzet élete«; »ezt a küzdelmet a becsületes magyar ember fanatizmusával fogom végig küzdeni« ..................246. l.

238. A miniszterelnök győri beszéde 1904. dec. 1-én: a kiegyezés utáni örvendetes fejlődés és parlamenti életünk későbbi elfajulása; frázis a parlamentárizmus csődjéről; »nekünk speciális viszonyaink vannak«; az ebből folyó következmények: »a végleges házszabályreform az érdemleges vitáknál klotűrt nem tartalmazhat«, »a parlamentárizmus minálunk egyenesen a nemzeti lét és nemlét kérdése«; »egy mérsékelt házszabályreform a magyar nemzet életbevágó nagy érdeke«; a dilemma; a felelősség elvállalása a formák egyszeri megsértéséért; »a nagy perben más bíró nincs és nem is lehet, mint maga a nemzet«.................. 252. l.

239. A szolnokmegyei szabadelvű párt tisztelgése és lakomája 1904. dec. 8-án. – A miniszterelnök válasza: az egyszeri házszabálysértés okai. – Pohárköszöntője: az Alföld himnusa; »ma nem meghalni, ma élni és dolgozni kell tudni a hazáért!«; fokozott bátorság szüksége a frázisokkal szemben; áldozatkész és jelszavas hazafiság; »tanuljunk saját kárunkon, tanuljunk hazánk történelmének nagy tanulságain!«........................ 258. l.

240. A miniszterelnök beszéde a szabadelvű párt 1904. dec. 9-i értekezletén: miért következett hosszabb szünet nov. 18-a után? ; mi történt nov. 18-án? ; a külföldi példák; Andrássy érvei: Tisza a nov. 18-i határozattal precedenst alkotott, a formákat megszegő erőszakot jogforrássá emelni nem szabad, – a nemzet ítélőszéke elé nem jogi, de politikai kérdések valók; a többség feladata: a nov. 18-i érvényes határozat végrehajtása; a sürgős tennivalók: az indemnitás és a végleges házszabályreform letárgyalása; »ez a küzdelem nem végződhetik mással, mint az igaz ügy diadalával«. – Podmaniczky pártelnök zárószavai a szabadelvű párt páratlan összetartásáról. – Andrássy válasza Tiszának. – A szövetkezett ellenzék állásfoglalása az új ülésszak alkalmából ..................261. l.

241. A miniszterelnök marosvásárhelyi beszéde 1904. dec. 11-én; a nemzeti erőkifejtés szüksége; a parlamenti működés lényege és a formák egyszeri megsértése; a formasértést igazolja a nemzet legdrágább kincse, önrendelkezési joga; a mai képviselőház nem képviseli a nemzeti akaratot; az 1903. és az 1904. évi Apponyi; formasértés a kötelességérzet parancsából; »a hazát nemcsak szavakkal, de tettekkel, és ha kell, küzdelemmel is kell szeretni!«. ..................270. l.

242. 1904. dec. 13. Az ellenzéki erőszak: rombolások a Házban; a megakadályozott ülés. – A szabadelvű párt értekezlete: a miniszterelnök beszéde és egyéb felszólalások. – Andrássy nyilatkozata. – Nov. 18. és dec. 13. – A király és a dec. 13-i események ..................277. l.

243. 1904. dec. l5-i országos ülés. - Napirend előtti felszólalások a házszabályokhoz: a nov. 18-i házszabálysértés; a dilemma; a házhatározat törvényessége: a jogi és a politikai kérdés. (Napló XXXI. k. 9-15. l.) A szabadelvű párt dec. 15-i értekezlete ..................289. l.

244. 1904. dec. 16-i országos ülés. – Napirend előtti felszólalások a házszabályokhoz: személyes ügy Rakovszky Istvánnal; indemnitás kérése és választások exlexben. – A miniszterelnök újabb felszólalása: Bánffy abszolutisztikus terve; az ecsedi láp. (Napló XXXI. k. 21-23., 38-39. l.) Nyilatkozatok: az ülésszakot berekesztő kir. leirat felolvasása nov. 18-án; Jeszenszky Sándor és Rosenberg Gyula. – Az ellenzék vélekedése a házfeloszlatásról. ..................305. l.

245. Az elnapoló kir. leirat kihirdetése. – Gr. Tisza István beszéde a szabadelvű párt 1904. dec. 19-i értekezletén: az országgyűlés feloszlatása exlexben és az 1867:X. tc.; a nov. l8-i határozat igazolása: az alkotmánysértés kritériuma, a többség joga, a forma és a lényeg; mi történt nov. 18-a előtt és után?; miért nem hajtják végre a nov. 18-i határozatot a nemzet megkérdezése előtt?; a jogi és a politikai kérdés; bizalom a magyar nemzet hagyományos politikai bölcseségében. – A szövetkezett ellenzék értekezlete és manifesztuma. – Andrássy békeakciója ..................315. l.

246. 1904. dec. 28-i országos ülés. – A miniszterelnök újból indemnitást kér. – Napirendi indítványa: az országgyűlés feloszlatása exlexben. – A miniszterelnök nyilatkozata gr. Andrássy Gyula békekísérletéről: a házszabályrevízió kérdése; feloszlatás exlexben; a lemondás követelése. (Napló XXXI. k. 43, 44-45., 48-49. l.) Ellenzéki mozgalmak: az ellenzéki lakoma és Andrássy felköszöntője; a disszidensek; fúziós hírek és Apponyi – Az országgyűlés feloszlatása: felségfelterjesztés és királyi elhatározás ..................323. l.

247. 1905. jan. l-i újévi beszéd: visszapillantás a lefolyt évre és a házszabályharc; Andrássy békeakciója; a nemzet megkérdezése; »a 67-es alapot nem lehet a Bach-rendszer eszközeivel fenntartani«; a nagy küzdelem céljai. ..................334. l.

248. 1905. jan. 3-i országos ülés. – Miniszterelnöki átirat az országgyűlés berekesztéséről. – A miniszterelnök felszólalása: »Magyarországon antidinasztikus párt nincs«; a feloszlatás joga és az 1867: X. tc. (Napló XXXI. k. 59-60. l.) A szabadelvű párt jan. 3-i értekezlete és választási manifesztuma. – A 48-as Apponyi. – A két függetlenségi párt egyesülése. – Az országgyűlés feloszlatása. – Az új országgyűlés összehívása ..................343. l.

249. Gr. Tisza István 1905. jan. 7-i búcsúlevele ugrai választóihoz: az eddigi kormányzati eredmények; »nem ellentéte: betetőzése és kiegészítése a 67 a 48-nak«; a házszabályharc: nov. 18. és dec. 13.; az országgyűlés feloszlatása ..................356. l.

250. Gr. Tisza István belvárosi programmbeszéde 1905. jan. 8-án: rendületlen ragaszkodás a 67-es alaphoz; a még megoldandó katonai kérdések; külön vagy közös vámterület?; a közös vámterület fentartása a magyar gazdaközönség létérdeke; a tisztviselői fizetésrendezés; a városok szervezeti reformja, pénzügyi segítése s a rendőrség államosítása; az általános közigazgatási reform; az egyházi adók rendezése; általános adóreform; a külkereskedelmi szerződések; a munkáskérdés megoldása önkormányzati alapon; a választójogi reform; nov. 18-a, a jogfolytonosság és az exlex; az országgyűlés feloszlatásának indoka. – A miniszterelnök felszólalása a II. kerületi Nyiri-párt lakomáján: Kollonics mondása a magyar nemzetről; a parlamentárizmus lét és nemlét kérdése a nemzetre: »egy igaz, szent ügyért küzdeni gyönyörűség, elpusztulni megdicsőülés!« ..................361. l.

251. Gr. Tisza István beszéde a miskolci választók 1905. jan. 15-i lakomáján: a beteg parlamentárizmus meggyógyítása; a nemzetiségek választási mozgalmai és ellenzéki vádak; a magyar nemzetiségi politika alapelvei és sarkalatos feltételei; intelem a nemzetiségeknek és különösen a románoknak; nemzetiségi agitáció a népoktatási javaslat ellen; nemzetiségi agitáció és házszabályreform; »szabad nemzet csak az lehet, mely nem csak tud és akar élni a szabadsággal, de érzi, hogy tartozik élni vele«. – A miniszterelnök újabb felszólalása: a tisztviselők »barátai« és a vasúti sztrájk tanulságai.(Tisza 1905. jan. 14-i levelei a román főpapokhoz.). ..................377. l.

252. Gr. Tisza István beszéde a belvárosi szabadelvű párt 1905. jan. 19-i lakomáján: személyes kérdés és polémia Andrássyval; Apponyi elvváltoztatása; kormány és ellenzék választási fegyverei. – A miniszterelnök újabb felszólalása: »egy mód van, hogy az egyén faktorrá legyen…«. ..................392. l.

253. Gr. Tisza István beszéde a fővárosi Plósz-párt 1905. jan. 21-i lakomáján: a 67-i kiegyezés céljai és vívmányai; a magyar nemzetnek szellemi és erkölcsi túlsúlyra van szüksége; a választandó képviselők a magyar nemzet színe-javából valók legyenek ..................395. l.

254. Gr. Tisza István miskolci programmbeszéde 1905. jan. 23-án: városi problémák; a kisipar helyzete; a társadalmi osztályok érdekközössége; a 67-es kiegyezés és az ellenzéki lapok »bécsi ur«-a; nemzeti sikerek 67-es alapon és Apponyi pálfordulása; a házszabályreform szüksége; Andrássy veszedelmes lejtőre jutott; házszabálysértés és jogfolytonosság; Apponyi és az obstrukció kárai; választási fegyverek és kisebbségi erőszak. A miniszterelnök pohárköszöntője: különleges viszonyaink és a házszabályreform; »a magyar parlamentárizmus becsületének helyreállítása az előfeltétele minden további haladásnak«: »limonádé-hazafiság« és tettrekész fanatizmus ..................397. l.

255. A januári választások. – Adalék a miskolci bukáshoz. – Vélemények a szabadelvű párt vereségének okairól: Tisza és Berzeviczy 1911-i memoranduma. – A német diplomácia felfogása a magyar politikai fordulatról. – A miniszterelnök nyilatkozata a helyzet megoldásáról és lemondása. – Andrássy a királynál. – A miniszterelnök felköszöntője a szabadelvű párt 1905. febr. 9-i ismerkedési estélyén: a választások kettős eredménye: a házszabályakció veresége és a 67-es pártok többsége; kibontakozási lehetőségek; a disszidensek és a függetlenségi párt kötelességei; a szabadelvű párt és egy koalíciós kormány. ..................413. l. 

V.
Az 1905/1910. évi országgyűlés.

256. A kormány lemondásának elfogadása. Az új országgyűlés összeülése és a Lex Daniel. – Gr. Tisza István beszéde a szabadelvű párt 1905 febr. 17-i értekezletén: a választások eredménye a kormány és pártja szempontjából. – Az országgyűlés megnyitása királyi leirattal. – Justh Gyula elnöki székfoglalója és a nov. 18-i események. – Újabb királyi kihallgatások és az átmeneti kabinet eszméje. – Khuen és Tisza levélváltása a kibontakozási lehetőségekről: Andrássy vállalkozásának meghiúsulása, átmeneti kabinet, koalíciós kabinet, 67-es koncentráció szabadelvű párti politikus vezetésével. ..................426. l.

257. Újabb eredménytelen tárgyalások a kibontakozás érdekében: további királyi kihallgatások; Kossuth Ferenc cikke a király ellenállásáról; a szövetkezett ellenzék márc. 22-i értekezlete, a miniszterelnök beszélgetése az ellenzéki képviselőkkel a válságból való kibontakozásról és Kossuth Ferenc cikke a koalíciós kormány meghiúsulásáról. – Gr. Tisza István beszéde a szabadelvű párt 1905. márc. 29-i értekezletén: a párt álláspontja a válsággal szemben: taktikai magatartása, programmja változatlan, az önálló vámterület és a vezényleti nyelv kérdése, a határozati javaslat. – Az új kibontakozási alap; ez sem vezet eredményre; Kossuth Ferenc nyilatkozata a koalíció visszautasító álláspontjáról. .................................................................... 435. l.

258. 1905. ápr. 7-i országos ülés. – Kossuth Ferenc indítványának tárgyalása az 1904. nov. 18-i esti ülésben történt események tárgyában: »abból az egész pezsgőzési históriából egyetlenegy árva szó sem igaz«. – Kossuth Ferenc indítványának tárgyalása egy 21 tagú felirati bizottság kiküldése tárgyában: a miniszterelnök a felirati bizottság kiküldése ellen. – Újabb felszólalása u. e. tárgyban: »azok a gonosz tanácsadók«; »1867. óta volt-e egyetlenegy olyan esztendő, amelyben a magyar politika terén annyi üdvös cselekmény és kezdeményezés történt volna, mint az utolsó esztendőben?« (Napló I. k. 47-48, 51, 53-54. l.) ..................461. l.

259. 1905. ápr. 12-i országos ülés. – Szakbizottságok választása. (A kereskedelmi szerződésekre vonatkozó tárgyalások folytatása.) Napló I. k. 70. l ..................470. l.

260. 1905. április 13-i országos ülés. – Jegyzőkönyv hitelesítése. – Eötvös Károly rosszalási indítványának indokolása: miért ül itt ez a kormány még mindíg?; Perczel Dezső nyugdíjemelési ügye. (Napló I. k. 72 és 81-83. l.) ..................471. l.

261. 1905. ápr. 14-i országos ülés. – Eötvös Károly rosszalási indítványának tárgyalása: a Daniel-féle határozati javaslat és a klotűr; a rosszalási indítvány céltalansága. (Napló I. k. 94-97. l.) Perczel Dezső nyugdíjügye. ..................476. l.

262. 1905. ápr. 15-i országos ülés. – Botka Béla és Török Ferenc mentelmi ügye: a gyülekezési szabadság. (Napló I. k. 119, 120, 121. l.) Tisza újabb felterjesztése a kormány mielőbbi felmentése tárgyában ..................483. l.

263. Gr. Tisza István beszéde a szabadelvű párt 1905. május 3-i értekezletén: a párt álláspontja a felirati javaslattal szemben. – A miniszterelnök újabb felszólalása ..................486. l.

264. 1905. május 5-i országos ülés. – A felirati javaslat általános tárgyalása: a felirat címe; a felirat általános jellemzése: bizonytalanság és homály a koalíció programmjára vonatkozólag; a koalíció céljai; a felirati javaslat tartalma: a katonai kérdés; belpolitika; az Ausztriával való gazdasági megegyezés; külön vagy közös vámterület?; »a közös vámterületnek fontossága Magyarország jól felfogott érdekeire nézve nagyobb és erősebb ma, mint valaha volt a multban«, a külön vámterület előkészítése és előfeltételei; a gazdasági bizonytalanság érzetének lehető csökkentése nagyfontosságú közérdek. (Napló I. k. 151-163. l.).......... 491. l.

265. 1905. május 6-i országos ülés. – Személyes ügy Babó Mihállyal (a miniszterelnök két felszólalása); a népiskolai törvényjavaslat visszavonása csak formai okokból történt; a nem-magyar ajkú állampolgárok és a külön nacionalista programm. – Szavai értelmének helyreigazítása: a jelszavas és az ország anyagi erejét szolgáló gazdasági politika. (Napló I. k. 169, 170. és 186-187. l.)..................520. l.

266. 1905. május 9-i országos ülés. – A felirati javaslat általános tárgyalásának folytatása: Apponyi a szabadelvű párt jövőbeni helyzetéről; a házszabályakció célja; ennek az akciónak módja a további sikeres alkotmányos működés akadálya; mi az államcsíny?; a válságból kivezető út és az »impedimentum publicae honestatis; »mi elveink cserélésére nézve a képviselő úr példáját követni nem fogjuk«. (Napló I. k. 229-230. l.) ..................523. l.

267. A szabadelvű párt 1905. május 9-i értekezlete. – Hodossy Imre és gr. Tisza István felszólalása: a kormány mielőbbi felmentésének sürgetése ..................528. l.

268. A szabadelvű párt 1905. május 24-i értekezlete. – A miniszterelnök felszólalásai bizonyos indítványok tárgyában (Keglevich nyugdíjára vonatkozó iratok kiadása; magyar autonóm vámtarifa előkészítése; a kivándorlási törvény módosítása). – Utolsó kísérlet a megegyezésre: Burián küldetése és Andrássy újabb sikertelen kihallgatása ..................533. l.

269. 1905. május 25-i országos ülés. – Gr. Keglevich István összeférhetetlenségére vonatkozó iratok kiadása: az 1901. évi XXIV. tc. 17. §-ának magyarázata. – A miniszterelnök újabb felszólalása ugyanezen tárgyban. – Simonyi-Semadam Sándor indítványának megokolása a kivándorlásról szóló 1903: IV. tc. módosítása iránt: a kivándorlás fokozódásának okai; a kivándorlási visszaélések megelőzése és megtorlása. – A miniszterelnök felszólalásai ezen indítvány bizottsághoz utasítása körüli házszabályvitában. (Napló I. k. 297-298, 299, 306-308, 308-309, 311. l.) ..................536.l.

270. 1905. május 31-i országos ülés. – Kossuth Ferenc indítványa magyar autonóm vámtarifa készítése ügyében: »a törvényhozásban megnyilatkozó nemzeti akaratnak integráns alkateleme a magyar király alkotmányos akarata is«; a gazdák barátja és az országos érdek; az agrárprogramm és a mezőgazdasági érdekek felkarolása; Polónyi támadásai a kereskedelmi miniszter ellen; a külön magyar jegybank és az agrárhitel; a készfizetések megkezdése; a közös vagy külön vámterület kérdése; Kossuth Ferenc indítványa ellen. (Napló I. 397-407. l.). ..................548. l.

271. A Tisza-kormány utolsó napjai: a készülőben levő Fejérváry-kormány; a Kvassay-epizód; a kabinetalakítás nehézségei; a jún. 18-i kormányváltozás; két búcsúlevél Tiszához ..................574. l.

272. A »darabont-kormány«; létrejöttének okai és feladata. – A jún. 20-i pártértekezletek. – A szabadelvű párt értekezletén Gr. Tisza István bevezető beszéde: a megszabadulás érzete; a 67-i kiegyezés és a vezényleti nyelv kérdése; a januári választások verdiktje; a szabadelvű párt katonai programmja: és a magyar szolgálati és vezényleti nyelv politikai értéke; a koalíció hivatalos programmja és a válság megoldásának igazi akadálya; a Fejérváry-kormány és a szabadelvű párt feladata. – Egyéb felszólalások az értekezleten; gr. Tisza István válasza és a szabadelvű párt határozati javaslata; az alkotmány féltése, bizalmatlanság a kormány iránt, ragaszkodás Deák művéhez. – Lányi helyeslő bírálata és Kristóffy vádjai Tisza ellen ..................578. l.

273. 1905. jún. 21-i országos ülés. – Királyi kéziratok elintézésének sorrendje a Fejérváry-kormány bemutatkozása alkalmával. – A szabadelvű párt határozati javaslata. (Napló I. k. 463-464, 465-466 és 467-468. l.) Bizalmatlansági szavazat a Fejérváry-kormánynak. – Az elnapoló királyi kézirat felolvasása. – A nemzeti ellenállást kimondó határozat. – A kormány lemondása. ..................598. l.

274. A jún. 21-i pártértekezletek. – Gr. Tisza István bevezető beszéde a szabadelvű párt értekezletén: a szabadelvű párt eltávozása az elnapoló királyi leirat felolvasása után; az országgyűlésnek exlexben való elnapolása törvényes, de a parlamentárizmus alapelveibe ütközik; a szabadelvű párt az elnapolás tényével minden szolidaritást megtagad. – Egyéb felszólalások. – Gr. Tisza István záróbeszéde a szabadelvű párt feladatáról: az igazság hirdetése az ámítások rendszerével szemben. – Tisza jún. 23-i levele Fejérváryhoz a szabadelvű párt és a kormány viszonyáról ..................604. l.

275. A júliusi események és gr. Tisza István cikksorozata a helyzetről. (A júliusi események: Fejérváry jún. 28-i levele legközelebbi terveiről és Tisza jún. 30-i válasza; a júl. 1-i meddő békekísérlet; a »nemzeti ellenállás« és a kormány »intő szózata« a törvényhatóságokhoz; a »vezérlőbizottság« júl. 18-i válasza; a kormány intézkedései a renitens törvényhatóságok ellen; vita a kormány törvényességéről.) ..................617. l.

276. A szabadelvű párt válsága és az aug. 23-i értekezlet. (I. A szabadelvű párt válsága: Tisza júl. 26-i VIII. cikke a helyzetről és a szabadelvű párti békétlenek; bizalmas levelek a szabadelvű párt helyzetéről és a kiválási mozgalomról; Tisza aug. 8-i cikke a szabadelvű párt tagjaihoz; hírlapi polémiája Szivák Imrével a szabadelvű párt jövőjéről; előkészületek az aug. 23-i értekezletre. – II. Az aug. 23-i értekezlet: Az új disszidensek kilépő levele. – Tisza személyes ügye Miklós Ödönnel. – Br. Daniel Ernő határozati javaslata: 67-es koncentráció a szabadelvű párt részvételével. – Tisza első beszéde: a két meglepetés; a szolgálati és vezényleti nyelv kérdése; az alkotmányos megoldásnak két módja: koalíciós kormány vagy 67-es koncentráció a szabadelvű párt közreműködésével; a szabadelvű párt kötelessége mindkét esetben, várakozó álláspontja és egyelőre együttmaradásának szüksége. – Issekutz Győző és Sándor Pál határozati javaslata a magyar vezényleti nyelv és a választójog tárgyában. – Gr. Khuen-Héderváry felszólalása: a szabadelvű párt 30 éves dicsőséges multja bizalommal tölti el jövője iránt; csak a Daniel-féle határozati javaslatot fogadja el, de nem azzal az értelmezéssel, hogy ezzel implicite a párt feloszlása is kimondatnék. – Tisza második beszéde: Issekutz és Sándor határozati javaslata ellen; a magyar vezényszót és szolgálati nyelvet illetőleg »nem szabad félszavakban beszélnünk«; a választójog kérdése még nem időszerű; a programmkészítés időpontja; egyelőre az önérzetes és férfias helytállás kötelessége. – Daniel Ernő határozati javaslatát egyhangúlag elfogadják. – Az értekezlet befejező része: Tisza a szabadelvű párt katonai programmjáról és időnkénti összejöveteleiről.) A kiválási mozgalom kudarca. – Gratulációk a szabadelvű párt együttmaradásához. ..................636. l.

277. A szabadelvű párt 1905. szept. 14-i értekezlete és előzményei. (I. Az előzmények: az új kormányprogramm és az általános választójog; a kormány vád alá helyezésére vonatkozó indítvány; a kormány második lemondása. – II. A szept. 14-i értekezlet: illetéktelen beavatkozás a magyar belpolitikába; az általános választójog és a szabadelvű párt programmja; a szabadelvű párt és a kibontakozás.) Az új disszidensek szervezkedése. – A 30-éves debreceni találkozó. ..................678. l.

278. 1905. szept. 15-i országos ülés. – Ülések elnapolása királyi kézirattal: az elnapoló kézirat hatálya és bírálatának időpontja. (Napló II. k. 4-5. és 7. l.) A képviselőház tiltakozik az újabb elnapolásban foglalt törvénysértés ellen és megújítja jún. 21.-i »alkotmányvédő« határozatát ..................690. l.

279. A szeptembervégi események és a szabadelvű párt okt. 2-i értekezlete. (I. A szeptembervégi események: a szept. 23-i ötperces audiencia«; a vezérlőbizottság válasza a király kormányalakítási feltételeire; Fejérváry magyarázata a királyi békeajánlatról; Gautsch miniszterelnök két beszéde a magyar válság ügyében. – II. Gr. Tisza István beszéde az okt. 2-i pártértekezleten: illetéktelen beavatkozás a magyar választójog reformjába; a szept. 23-i királyi nyilatkozat a katonai kérdésről és a 67-i kiegyezés revíziójáról.) Hivatalos közlemény az »illetéktelen beavatkozás« tárgyában. ..................697. l.

280. A szabadelvű párt okt. 9-i értekezlete: tiltakozás az újabb azonnali elnapolás ellen; a választójog reformja. (Előzmények: bécsi tanácskozások az új kormányprogramm tárgyában; az ellenzéki értekezlet állásfoglalása a bécsi fogadtatás és a folytonos elnapolások ellen; Tisza cikksorozata az általános választójogról; Berzeviczy Albert a folytonos elnapolások elítélését kívánja.) ..................711. l.

281. 1905. okt. l0-i országos ülés. – Ülések elnapolása királyi kézirattal: »az elnapolást tartalmazó királyi leirat felolvasása után vitának és határozathozatalnak helye nincs«. (Napló II. k. 18-19. l.) A képviselőház óvást emel az újabb elnapolás ellen és fenntartja jún. 21-én és szept. 15-én hozott határozatát. – A szabadelvű párt programmkészítő bizottságának ülése. – Khuen levelei a programmkészítés és a választójog ügyében. ..................720. l.

282. A szabadelvű párt okt. 30-i értekezlete és az új kormányprogramm. (I. Előzmények: a Fejérváry-kormány reaktiválása új programm alapján; az új kormányprogramm; a koalíció vezérlő bizottsága az új kormány ellen; újabb »intő szózat« a törvényhatóságokhoz; Tisza állásfoglalása a Fejérváry-kormány ellen és »az üres zsebek«. – II. Gr. Tisza István beszéde az okt. 30-i pártértekezleten: az új kormányprogramm bírálata: szükkörű választójog, obstrukció és osztályuralom; az általános szavazati jog siralmas gyakorlati eredményei az európai kontinensen és veszélyei nálunk; a kormányprogramm helytelenítése ellenére is fokozott nagyrabecsülés Fejérváry iránt; »az az út, amelyen a kormány elindult, minden körülmények között csak ronthatja a dolgot«; az általános szavazati jognak a mai viszonyok között való behozatala veszedelembe döntené a nemzet legszentebb érdekeit és lehetetlenné tenné a 67-es alapon való nemzeti politikát; »a szabadelvű párt a kormány programmját nem helyesli és az annak érvényesítésére irányuló akciót nem támogatja«.) A koalíció vezérlőbizottsága szintén elítéli a kormányprogrammot. – Kristóffy válasza Tisza okt. 30-i beszédére. – Tisza viszonválasza. – A baranyai szabadelvű párt a kormány mellett ..................725. l.

283. A szabadelvű párt 1905. dec. 18-i értekezlete: csatlakozás a koalíciónak az újabb elnapolást törvénytelennek bélyegző határozati javaslatához. (Előzmények: a kormányprogramm kudarca és Tisza levele Gromon Dezsőhöz; bellum omnium contra omnes; Lukács László békekísérlete és Tisza bécsi útja; a dec. 18-i pártértekezletek.) 748. l.

284. 1905. dec. 19-i országos ülés. – Ülések elnapolása királyi kézirattal: »a mostani elnapolás nemcsak … az alkotmány szellemével s a valódi alkotmányosság összes alapelveivel ellenkezik, de evidens, nyilt és flagráns törvénysértést is képez«; »az adott viszonyok között teljes jogosultsággal bír e Ház is arra, hogy azon határozatát, amellyel az elnapoló királyi kéziratot tudomásul veszi, a helytelenítés, a tiltakozás szavával kösse össze«. (Napló II. k. 28-29. l.) Lányi bírálata Tisza álláspontjáról a dec. 19-i elnapolással szemben. – Kristóffy választójogi törvényjavaslat-tervezete. ..................................................................757. l.

285. Gr. Tisza István 1905. dec. 20-i biharmegyei beszéde az általános választójog ellen: a választójog fokozatos kiterjesztésének híve; súlyos aggodalmai az általános szavazati jog behozatala ellen; annak két nagy veszedelme: túlzó nemzetiségi agitáció és a magyar intelligens középosztály politikai térvesztése; »minden szabadelvű ember végső célja Magyarország társadalmának demokratikus szervezése, de ezt nem lehet néhány paragrafussal megcsinálni«. – A király nem fogadja el a kormány ismételt lemondását..............................763. l.

286. A szabadelvű párt 1906. febr. 20-i értekezlete. – Gr. Tisza István első beszéde: az országgyűlés feloszlatása közjogilag érvényes; a feloszlatás királyi jogának gyakorlása »egészen felesleges és egészen szükségtelen törvénytelenségeknek, szabálytalanságoknak, durva tapintatlanságoknak egész sorozatával történt«; az ország helyzete nem alkotmányos; ha a kormány az ország jelenlegi állapotában rendeli el a választásokat, »ezzel talán még sokkal nagyobb bűnt, sokkal nagyobb hibát fog elkövetni«, mintha az országgyűlést a törvényszabta időben nem hívja össze; a kormány »egész akciója a törvénysértések egész láncolata«; »az alkotmány felfüggesztésével állunk szemben«; »a törvénytelenséggel tranzigálni nem lehet«; a nemzeti küzdelem és a tisztviselők: »senkinek sincs joga a tisztviselői kartól több áldozatot kívánni, mint aminőt a nemzet egyeteme és a mozgalom vezetői elviselni akarnak«; »az abszolutizmus kísérletével szemben egy táborban kell minden magyar embernek lennie«; az alkotmányválság okai: évszázados küzdelmeik ellenére nemzet és dinasztia állandó érdekközössége; a katonai kérdés nehézségei 1867-ben és az 1903. katonai programm; a koalíció hibái a januári választások óta; »egy rövid esztendő alatt mivé tették a magyar nemzetet azok, akikre egy önfeledt pillanatban sorsát rábízta?; a jobb jövő útja: egyesült küzdelem a törvénytelenségek ellen és visszatérés a becsületes Deák-párti politikához. – Egyéb felszólalások. – Gr. Tisza István záróbeszéde: »a csatát megnyertü, a hadjáratot elvesztettük«; a szabadelvű párt tette lehetetlenné a Fejérváry-kormánynak »szerencsétlen őszi kísérletét«; a párt áldozatkész közreműködése a kibontakozás érdekében; a vezér hálás elismerése pártja tagjainak; holta napjáig büszke lesz barátságukra. – Podmaniczky pártelnök febr. 22-i levelében a szabadelvű párt változhatlan szeretetét és törhetetlen bizalmát tolmácsolja. – Pitreich gratulációja Tisza beszédéhez és Tisza márc. 4-i válasza. (Előzmények: eredménytelen békekísérletek a feloszlatás előtt; koalíció és kormány harca, a tisztviselők kényszerhelyzete; az országgyűlés feloszlatása; a kormány kivételes intézkedései.) ..................767. l.

287. Gr. Tisza István pohárköszöntője a Belvárosi Polgári Kör 1906. márc. 3-án tartott lakomáján: »jöhetnek ismét idők, midőn ellenséget talál a magyar nemzet az állam hatalmában. … és csak a magyar társadalomnak belső életereje az, ami megmentheti a nemzetet«; a 67-es alap biztosítása érdekében vissza kell térnünk Deák Ferenc álláspontjára; »küzdenünk kell a mellett, hogy ez a nemzet felébredjen veszélyes álmából« ..................798. l.

288. Gr, Tisza István 1906. márc. 8-i nyílt levele belvárosi választóihoz: az alkotmányválság előzményei és okai; a helyzet képe; polémia a koalíció vezéreivel és különösen Andrássyval az 1903. katonai programm és a tisztviselők ellenállása kérdésében; súlyos vádak a koalíció vezérei ellen; a kibontakozás útja: »a törvénytelenség elleni szívós törvényes ellenállás és a kiegyezési politikához való teljes visszatérés«. (Előzmények: a kormány legújabb kivételes intézkedései; a »nemzeti ellenállás« alkonya.) Andrássy válasza Tiszának. – Tisza válasza Andrássynak ..................801. l.

289. Az alkotmányos kibontakozás és a szabadelvű párt 1906. ápr. 11-i utolsó értekezlete. (I. Az alkotmányos kibontakozás: a »darabont-kormány« utolsó hetei; a »nemzeti ellenállás« mérlege; Tisza és Fejérváry márciusvégi levélváltása a választások elhalasztása dolgában; Tisza cáfoló nyilatkozata a Fejérváry-kormánnyal való állítólagos kapcsolatáról; a koalíciós kormány; a király és a koalíció paktuma. – II. A szabadelvű párt utolsó értekezlete: Az Ujság tudósításának bevezető része a szabadelvű párt feloszlásáról. – Gr. Tisza István megokolja a szabadelvű párt feloszlását: az új helyzetben a közjogi alap biztosítása a pártkeret megszüntetését követeli; a közélet teréről való visszavonulásának okai: ezek egyike az új kormány programmjának az általános választójogra vonatkozó része; a szabadelvű párt feloszlását kimondó határozati javaslat a hazafiasság és férfiasság parancsa. – Búcsúztatók: Daniel Gábor és Hegedüs Sándor búcsúszavai Tiszához. – Gr. Tisza István búcsúja pártjától és br. Podmaniczky Frigyes pártelnöktől. – Az elnök köszönete és zárószavai.) Jóslatok a – feltámadásról. ..................823. l.

Vége.

^[i] A zárójelben lévő szám – pl. (212), (220) stb. – a szövegben mindenütt az illető képviselőházi ülésen, esetleg a másutt mondott beszéd jelzésére szolgál. A Beszédeket tartalmazó kötetekben ez a számozás folytatólagos. A Beszédek előbbi II. kötetében a számozás 104-210. számig terjedt.