GRÓF TISZA ISTVÁNKÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

NEGYEDIK KÖTET

A „GESZTI REMETE”
VÁLASZTÁSI HADJÁRAT ÉS FELTÁMADÁSA

HÁZELNÖK
(1906 ÁPRILIS 11. – 1913 JÚNIUS 10.)

BEVEZETÉSEKKEL ÉS MAGYARÁZÓ JEGYZETEKKELELLÁTTA:

BARABÁSI KUN JÓZSEF

EGYETEMI NY. R. TANÁR.
BUDAPESTA MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KIADÁSA
1937.

TARTALOM-MUTATÓ ^[i] 

Tisza István képviselőházi beszédeinek IV. kötetéhez
A „geszti remete” – Választási hadjárat és feltámadás –
A házelnök.
 (ápr. 11 – 1913. jún. 10.)

 VI.

Az 1906/1911. évi országgyűlés.

290. Gr. Tisza István felszólalásai Bihar vármegye 1906. dec. 19-i közgyűlésén: a vármegyei tisztviselők és az önkormányzat védelme a főispán vádjai és törvénysértései ellen; a szabadelvű párt és a Fejérváry-kormány; a sztrájkjog kérdése; a fedezetlen határidőüzlet. – A koalíciós sajtó Tisza nagyváradi szerepléséről. – Levelek a feltámadásról. – A Nemzeti Társaskör megalakulása ..................1.1.

291. A főrendiház 1907. febr. 9-i ülése. – A belügyi tárca 1907. évi költségvetése: Andrássy belügyminiszter kijelentései közigazgatási tisztviselők részéről ajándék elfogadása tárgyában és Bihar vármegye védelme a rágalmazó támadásokkal szemben. – Megjegyzések a belügyminiszter válaszára. (Főrendiházi Napló I. k. 119-121. és 122. l.) ..................16. l.Ad. 291. Beszéd Bihar vármegye 1907. szept 18-i közgyűlésén okt. 6-ának nemzeti ünneppé avatása ellen: „nem tartozom azok közé, akik nemzeti ünnepek gyártását helyes és egészséges eszmének tartják”. 26. l.

292. A főrendiház 1909. márc. 1-i ülése. – Az újonclétszámnak az 1909. évre való megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása: Bosznia és Hercegovina annexiójának helyeslése; az annexió barátságtalan fogadtatása az európai sajtó és a külhatalmak (Anglia, Törökország, Szerbia) részéről; a török és a szerb kérdés; „a keleti kérdésnek újabb stádiumához jutottunk”; balkáni politikánk alapiránya és célja ebben az új helyzetben sem változhat; „ez a politika konzervatív politika a szó legszebb értelmében, defenzív politika és nem lehet exkluzív politika”; a változott és várható külügyi helyzetben a függő katonai kérdések megoldása égetően sürgős. (Főrendiházi Napló III. k. 102-107. l.) Előzmények: a koalíció kátyúba került; Tisza még nem lép akcióba: idevágó bizalmas levelek; Bosznia annexiója; a katonai kérdés ..................27. l.

293. A főrendiház 1910. jan. 24-i ülése. – Elnöki indítvány és Gr. Tisza István határozati javaslata az új kormány kinevezésére vonatkozó királyi leiratnak a képviselőházban jogellenes visszatartása tárgyában. – A Khuen-kormány bemutatkozása: Khuen védelme; „a főrendiház a dolog természeténél fogva kormányt nem támogat és kormányt nem buktat”; a koalíciós kormányzat mérlege; a választójog reformja: történelmi visszapillantás; a miniszterelnök programmbeszéde és az általános szavazati jog szerencsétlen jelszava;az általános szavazati jog veszélyei; megvalósítása nem érdeke sem az ipari munkásnak, sem a nemzetiségeknek, sem a dinasztiának; az új kormány vállalkozásának alapgondolata: nemzet és dinasztia szolidaritásának előtérbe állítása; a 67 és 48 közötti ellentét ma már anachronizmus; a függetlenségi kormánypárt eljárásának bírálata; a bankkérdés; mi a politikai elv?; „azt nagyon szeretem, hogy valakinek egy meggyőződése legyen, de ne legyen kettő, mert az határozottan embarras de richesse”; erőegyesítés, király és nemzet vállvetett összeműködésének szüksége pozitív munkára; „nem kérek Istentől egyebet, mint azt, hogy az az elégtételem ne legyen meg még egyszer”. (Főrendiházi Napló III. k. 167, 174-182. l.) Előzmények: a koalíciós kormány válsága; Lukács László kibontakozási kísérletei; Andrássy Tiszát kapacitálja a kormány vállalására; Khuen lesz miniszterelnök ..................54. l.

294. Gr. Tisza István beszéde a Vigadóban a Nemzeti Munkapárt 1910. febr. 19-i alakuló nagygyűlésén: történelmi visszapillantás 1867-től; a koalíciós korszak bírálata és tanulságai: király és nemzet közötti egyetértés és építő reformpolitika szükségessége; a választójogi reform részleteiben való eltérés ellenére egyetértés nemzeti garanciák kívánásában; a Nemzeti Munkapárt alakítását kimondó határozati javaslat; ragaszkodás Deák Ferenc politikájához; mi az idealizmus és a magyar imperializmus?; az utolsó alkalom.– Az Országos Nemzeti Munkapárt megalakult. (Előzmények: bizalmatlansági szavazat és elnapolás1910. jan. 28-án; a király nem fogadja el a kormány lemondását és már eleve hozzájárul az országgyűlés feloszlatásához; Tisza és Andrásy beszélgetése a helyzetről: Andrássy Khuen helyébe Tiszát óhajtja miniszterelnöknek, Tisza és Khuen viszonya; „Felhívás” az alakítandó kormánypárthoz való csatlakozásra.) .................. 84. l.

295. Gr. Tisza István beszéde Nagyváradon a biharmegyei nemzeti munkapárt 1910. márc. 3-i alakuló gyűlésén; sikeres nemzeti politika az 1905-i választási hadjárat előtt katonai téren is; a parlamentárizmus elposványosodása és a koalíció küzdelme az obstrukcióval; „hol állanánk ma, ha ezt a harcot megnyertük volna?”; „és hol állunk most?”; „bármerre nézzünk, mindenütt a romlásnak, a gyengülésnek tüneteivel találkozunk”; a nemzetiségi viszonyok elfajulása; a nemzetiségi kérdés: a nemzetiségi politika alapelvei, „a tűszúrások és tyúkszemre lépések politikája”, a románok, a soviniszta frazeológia, az Apponyi-féle népiskolai törvény és a vallásoktatási rendelet, „mérsékelt román párt” szervezése szerencsétlen gondolat, a nemzetiségi pártok megszüntetésének követelése; „ne azt keressük, ami szétválaszt, hanem ami egyesít bennünket”; a régi pártkeretek elavultak; egyesüljünk a munkában! – A biharmegyei nemzeti munkapárt megalakul. (Előzmények; a Justh-párt szózata; a választási agitáció megindul; Gr. Tisza István válasza a nagyváradi nemzeti munkapárt üdvözletére: a koalíció vállalkozásának csődje; a régi válaszfalak leomlásával az erőegyesítés szüksége.).110. l.

296. Beszéd a szegedi munkapárt 1910. márc. 6-i. alakuló gyűlésén: a koalíció és főleg a Justh-csoport bírálata; Justhék mai eljárása és gyakorlati politikája; hibák a nemzetiségi ügy kezelésében; a nemzeti munkapárt nem hirdeti a lemondás politikáját sem gazdasági, sem katonai téren; mi a gazdasági függetlenség?; külön vámterület és külön bank; a bankkérdés mérlege; a katonai kérdések: a századnyelv erőszakolása és a királlyal való egyetértés nemzeti előnyei; a magyarság megnehezült helyzete a nemzetek egyre ádázabb versenyében; az igazi nemzeti idealizmus politikája. – Pohárköszöntő a szegedi nemzeti munkapárt lakomáján: receptív képesség- és ősmagyar teremtő erő; az Alföld nagy városainak kulturális hivatása ..................128. l.

297. Beszéd az aradi nemzeti munkapárt 1910. márc. 13-i alakuló gyűlésén: Kossuth kétféle programmja; „csak az a meggyőződés politikai elv, amely meggyőződést tettekre tudunk felváltani”; Apponyi és Goldis nyilatkozatai a nemzetiségi kérdésben; korrigálni kell az itt elkövetett hibákat; a nemzetiségi béke mindenféle nacionalista pártalakulás kizárását követeli; a román főpapi kar és a román intelligencia kötelességei a nemzetiségi izgatókkal szemben; Justhék választási szövetsége a szerb radikálisokkal; a választójog radikális irányú reformjának veszélyei a nemzetiségekre; a demokrácia megvalósításának két útja; az igazi demokrácia előfeltételei; az ipari munkások választójoga sürgősen megoldandó; a német és az angol munkásjóléti rendszer; ez utóbbi politikai előnyei; igyekezzünk az angol példát követni!; a radikális választójog a munkásokra is káros; „nekünk… minden téren annyi teendőnk van!”: az ébresztő szózat; mitől függ a szabadság jövője?; „Akiknek nincs szükségük a politikára, de akikre a politikának szüksége van…” (Előzmény: a Kossuth-párt ceglédi zászlóbontása.) ..................146. l.

298. Beszéd a Vigadóban az 1910. márc. 19-i országos választójogi gyűlésen: „a választójog kérdésében a magyar sajtó a magyar közvéleménynek csak egy, kis részét képviseli”; a külföldi áramlatok; az általános szavazati jog hatása külföldön és különösen Ausztriában; „a mi nemzeti létünk a magyar parlament erejéhez, belértékéhez, virágzásához van kötve”; az általános szavazati jog várható következményei nálunk; „az ország sorsát a magyar intelligenciának és a nemzetiségi intelligencia hazafiasan gondolkodó részének együttműködésére kell alapítanunk”; a határozati javaslat magva; a magyarul írni és olvasni tudás előfeltételének megállapítása nem tekinthető nemzeti garanciának általános szavazati jog esetében: „ezt az országot mi beledobjuk a züllésbe, beledobjuk a belső rothadásba csak azért, mert gyávák vagyunk egy frázissal szemben?”; „a szabadságot ma már le kell előbb járatni, ha tönkre akarják tenni”. – Az ápr. 3-i választójogi ellengyűlés és a radikális választójogi liga megalakulása ..................166. l.

299. Beszéd a pestmegyei nemzeti munkapárt 1910. márc. 19-i alakuló gyűlésén: ki hirdeti a lemondás politikáját gazdasági és katonai téren?; Andrássy félreállása és az ellenzéki pártvezérek túlnyomó részének mérséklete; Justhék magatartása a koalícióban és mostani gazdasági, nemzetiségi és választójogi programmja; a koalíció obstrukciós tapasztalatai és ellenrendszabályai; Justh, a pártvezér és Justh, a házelnök; a koalíciós házelnökség erőszakoskodásai és a jövő házszabályreform kilátásai; egyetértés égetően szükséges a nemzeti lét nagy kérdéseiben; a nemzeti emelkedés és hanyatlás ideje; „kérve-kérem az Istentől, …adja meg nekem azt a delejes erőt…”; „most higgyenek nekem, amíg nem késő!” – A márc. 21-i véres ülés. – A koalíciós országgyűlés feloszlatása ..................179. l.

A választási hadjárat.

300. Válasz és pohárköszöntők 1910. ápr. 6-án az aradi mandátumot felajánló küldöttséggel kapcsolatban: a jelöltség elfogadása; a magyar nemzet tragikuma; a közelmult tanulságai; „a hazafiúi belátás csak akkor ér valamit, ha tettre tudjuk azt váltani”; politikai szolidaritás Khuennal ..................191. l.

301. Beszéd a debreceni nemzeti munkapárt 1910. ápr. 10-i jelölő gyűlésén: a Justh-párt közgazdasági és választójogi programmja, magatartása a katonai és a nemzetiségi kérdésben; a parlament munkaképessége nálunk „a nemzeti lét és nem lét kérdése”; Justhék márc. 21-i képviselőházi merénylete: Apponyi beszámoló levele jászberényi választóihoz: a koalíció közoktatási és katonai kiadásai; pénzügyi sáfárkodása; vámszövetség, vámszerződés és autonóm vámtarifa; a nemzetiségi kérdés elmérgesedése és az osztrák támadások; a 67-i kiegyezés bírálata; „az 1867: XII. t.-c. nem szerződés Ausztriával, de magyar törvény”; ennek a felfogásnak jogi következményei; az összbirodalmi törekvések feléledésének mi magunk vagyunk az okai; visszatérés Deák tradícióihoz; a koalíció és a szabadelvűpárt katonai programmja; nemzet és dinasztia érdekegysége a hadsereg kérdésében is; a monarchia katonai nagyhatalmi állása igazában csak a dinasztia és a magyar nemzet létérdeke; a nemzeti ideál. – Pohárköszöntő a debreceni nemzeti munkapárt lakomáján: a reformáció üdvös hatása reformátusra és katolikusra egyaránt; nemzeti szolidaritás Pázmány és Bethlen Gábor között; „minálunk nagyobb baj volna, mint bárhol másutt a világon, ha a nemzet egész szellemi életét a fővárosban koncentrálná”; a magyar vidéki városok és különösen Debrecen kulturális hivatása és kötelessége. – A Nemzeti Társaskör átalakul a Nemzeti Munkapárt Országos Körévé ..................196. l.

302. Pohárköszöntő 1910. ápr. 13-án Kazy József földmívelésügyi államtitkár által a félegyházai küldöttség tiszteletére adott vacsorán: az Alföld népe a magyar nemzet elpusztíthatlan ősereje; a józan többség és az erőszakos kisebbség; a többség felelőssége és kötelessége ..................223. l.

303. Beszéd a soproni nemzeti munkapárt 1910. ápr. 16-i gyűlésén: ,,Ma Magyarországon nevetséges többé 67-esekről és 48-asokról beszélni”; szalmacséplés helyett produktív munka szükséges; hitelviszonyaink és a külön bank; a gazdasági politika vezércsillagai: szabadság és társadalmi összhang; a társadalmi osztályok harmóniája és a munkáskérdés; a vidéki városok kulturális hivatása: a nemzeti jelleg megvédése; a magyar nemzeti állam kiépítésének első feltétele: a parlament munkaképessége; a parlamenti viszonyok elfajulása; tévhit az obstrukció szükségességéről és a koalíciós évek tapasztalatai; „a magyar parlament nem nélkülözheti többé a szigorított házszabályokat”; a Justh-párt eljárása és tárgyalásai Lukács Lászlóval; a március 21-i képviselőházi merénylet oka; pártkülönbség nélkül össze kell fogni Justhék ellen a magyar parlamentárizmus és a magyar jövő megmentésére; „az a belátás ér csak valamit, amit cselekvésre lehet felváltani”; „a magyar nemzetnek választania kell frázisok és tettek, látszat és valóság között”. – Gr. Tisza István soproni pohárköszöntőjének részlete ..................226. l.

304. Beszéd 1910. ápr. 17-én a körmendi választókerület jelölő gyűlésén Kozma Andor támogatására: az 1905-i választási vereség haszna; a pártharcok enyhülése és a Justh-párt rágalmazási hadjárata; a közjogi harcok megszünte; osztrák támadások a 67-i kiegyezés ellen; a kiegyezés biztonságának feltételei; a Monarchia nagyhatalmi állásának fenntartása a magyar nemzet és az uralkodóház közös érdeke, mindkettőre a lét és nemlét kérdése; nekünk kell a 67-es alapot megvédeni; mitőlünk függ a 67-es politika sikere és a centralista törekvések kudarca; „itt mindenekelőtt a parlamentárizmust kell megmenteni és biztosítani”.................... 243. l.

305. Beszéd a szatmári nemzeti munkapárt 1910. ápr. 24-i alakuló és jelölő gyűlésén: a Justh-párt obstrukciós taktikája; viselkedése a március 21-i képviselőházi merénylettel kapcsolatban: az előkészítettség és a szolidaritás kérdése; polémia Justh Gyulával: a katonai követelések elejtése, tárgyalások Lukács Lászlóval a meghiúsult bécsi audiencia előtt és után, olcsó kínálkozás; a 67 és 48 viszonya; a Justh-párt nemzetiségi politikája; a Justh-párt a parlamenti anarchia szolgálatában; Justhék készülő obstrukciós merényletével szemben kezet kell fogni minden becsületes magyar embernek a parlament munkaképességének biztosítására; „ma egy hajszálon függ a nemzet sorsa”. – Pohárköszöntő (részlet) a szatmári nemzeti munkapárt lakomáján: „férfiakhoz és férfias nemzetekhez csak a megvalósítható ideálok illenek”. ..................254.l.

306. Beszéd a budai II. kerületi munkapárti választók 1910. ápr. 27-i lakomáján: küzdelem a közjogi jelszavakat felváltó politikai radikalizmus ellen; az igazi kultúra és a „félműveltség radikalizmusa” ..................268. l.

307. Beszéd a kolozsi választókerület 1910. ápr. 30-i jelölő gyűlésén: „a választás egy nemzet társadalmának igazi erőpróbája szellemi és erkölcsi tekintetben”; „itt az utolsó perc”; Zeyk Károly ajánlása. – Választási kuriózum; programmbeszéd – angolul! .................. 271. l.

308. Beszéd a kolozsvári I. választókerület nemzeti munkapártjának 1910. ápr. 30-i alakuló és jelölő gyűlésén: Erdély szerepe Magyarország történelmében; a nemzetiségi kérdés általános jelentősége a magyar politikában; a nemzetiségi politika Janus arca; a román nacionalisták és a nagyszebeni határozatok; a magyar és román nép teljes szolidaritása; a román intelligencia és magas klérus feladata a nemzetiségi izgatókkal szemben; a választójog reformja; a reform alapelvében a miniszterelnökkel való megegyezés ellenére még mindig nézeteltérés a részletekben; az általános szavazati jog behozatalát nálunk semmiféle jól felfogott érdek sem kívánja; a radikális szavazati jog, mint az osztályérdek, a közjogi, nemzetiségi harcok és az obstrukció állítólagos ellenszere: az általános szavazati jog ezen bajokra nem gyógyszer, de újabb erőpróba a magyar nemzetre; „ha igazán a szabadság ügyét akarjuk szolgálni, neveljük ennek az országnak társadalmát a demokratikus kormányforma számára”; „az 1867 teljes kiépítése, betetőzése, biztosítása a 48-nak”; a nemzeti idealizmus útja; össze kell fogni Justhék nemzetrontó politikája ellen. ..................274. l.

309. Május 4-i programmbeszéd Ugrán: a 67-es alap győzelme a közjogi jelszavakon; a „közgazdasági függetlenség”; a vám- és kereskedelmi „szerződés” és a külön bank felállításának gazdasági hátrányai; az igazi függetlenség; „én előttem, mint végcél, mint távoli végcél, kétségtelenül az általános szavazati jog lebeg”; a radikális választójog időelőtti behozatalának veszélyei; a házszabályok szigorítása feltétlenül szükséges; „ki ma az egyedüli ellensége a 48-nak Magyarországon?” – Pohárköszöntő az ugrai választói banketten: „a magyar és román egymásra utalt, egymásra szorult, érdektárs és testvér”. ..................287 l.

310. Beszéd 1910. máj. 8-án Sárospatakon az olaszliszkai választókerület munkapárti jelöltjének támogatására: a számító és az álmodozó Rákóczi; életpályájuk tanulságai; férfias bátorság hiánya a győztes függetlenségi párt vezéreiben; ennek fatális következményei; a lemondás politikájának vádja a munkapárttal szemben nem jogosult sem gazdasági, sem katonai téren; a külön vámterület és az önálló bank az országra nem előnyös; „a magyar hadseregben a magyar nyelv legyen az érintkezés nyelve”; a „kilences bizottsági programm” célja is az, hogy – Apponyi követelése értelmében. – „a kaszárnya folytassa az iskola magyarosító munkáját”; mi a helyes út a katonai kérdések megoldására?; közjogi harcok helyett produktív munka szükséges; Justhék politikája ebbe a nemzeti érdekbe ütközik; „amit mi hirdetünk, az nem lemondás, az felébredés”; a magyar nemzet igazi függetlenségének fenntartása végett ragaszkodnunk kell az osztrák szövetségeshez és Deák Ferenc útmutatásához. ..................296. l.

311. Beszéd 1910. máj. 8-án Sátoraljaújhelyen Kazy József földmívelésügyi államtitkári képviselőjelöltségének támogatására: küzdelem Justhék romboló irányzatával; polémia Justh Gyulával;a képviselőházi merénylet és a bécsi audiencia; Justh-párti nyilatkozatok a bankkérdés dolgában; Justhék katonai programmja és a kétéves katonai szolgálat; őrködni kell a 48-as és a 48-at megkoronázó 67-es alapok felett; „az öngyilkosokra nincs feltámadás!” – Tisza két levele Löw Lázár ungvári főrabbihoz. – Az új országgyűlés összehívása.. ..................312. l.

312. Az 1910. máj. l0-i nagysallói beszéd kivonata. – beszéd az aranyosmaróti választókerület nemzeti munkapártjának 1910. máj. 11-i jelölő gyűlésén: „a néppárt egyházpolitikai törekvései már a történeleméi”; a felekezeti türelmetlenség nemzeti és egyházi veszélyei. ..................322. l.

313. Beszéd 1910. máj. 11-én Besztercebányán Gr. Serényi Béla földmívelésügyi miniszter képviselőjelöltségének támogatására: polémia Apponyi besztercebányai beszédével: a koalíciós kormány alkotásai, horvátországi és pénzügyi politikája, a „nemzeti katonaság” és a századok szolgálati nyelve, a katonai reformok célravezető útja; Justh elmélete az obstrukció jogáról és kötelességéről; a parlament meddősége; a pénzügyi és katonai exlex kárai; a közjogi, felekezeti és nemzetiségi ellentétek nemzeti veszedelme; a néppártnak nincs többé értelme; a felekezeti különbségek kiélezése nem lehet érdeke a magyar katolikus egyháznak; a magyar liberalizmus és a magyar katolicizmus viszonya; az egyházaknak a közös ellenség ellen kell fellépniök; szerencsétlen felekezeti torzsalkodások helyett „igazi produktív nemzeti politika” szükséges. – Andrássy búcsúja kassai választóitól: állásfoglalás Justhék ellen. ..................324. l.

314. Beszéd a nagyszalontai választókerület nemzeti munka pártjának 1910. máj. 16-i jelölő gyűlésén: 67 és 48; „tartsuk a 48-as nagy emlékekhez és az ország igazi függetlenségéhez való férfias ragaszkodást minden magyar ember szent jogának és szent kötelességének”; a bankkérdés; „a hadsereg kérdésében dolgozni kell, előre kell haladni, nem harcba vinni a nemzetet és a királyt”; előkészítés nélkül „nemzeti szerencsétlenség volna az általános választói jog”; „a nemzetiségek miatt nem lehet megcsinálni az általános választói jogot”; baráti jobb a nemzetiségeknek, de ököl a gyűlölködőknek. ..................343. l.

315. Máj. 19-i programmbeszéd Aradon: „a 67-i kiegyezés legbiztosabb alapja a magyar nemzet fejlődésének… és valódi függetlenségének”; „ma az összes politikai pártok tényleg 67-es alapon állanak”; a Monarchia újabb keleti politikájának alapelvei, nemzetiségeink és a Balkánállamok; gazdasági borravalók ez utóbbiaknak; a hadsereg harcképessége és a Monarchia fennállása elsősorban a magyar nemzet érdeke; a katonai reformokat király és nemzet egyetértésével kell megoldani; nemzet és hadsereg érdekazonossága; a külön vámterület és külön bank gazdasági kárai; a készfizetések megkezdésének elodázása a bankközösség megszüntetésével járhat; a koalíció alatt megromlott pénzügyi helyzet követelményei; az államvasútak jövedelmezőségének fokozása; fizetésrendezés az egész vonalon; a városok nemzetiségi vidékeken a magyar nemzeti politikának új oszlopai; a foglalkozási ágak és a társadalmi osztályok érdekösszhangja; a munkáskérdés megoldása önkormányzati alapon; a munkásbiztosítás és a szakszervezetek ügye; a szabadság nevelő hatása és az ipari munkás választójoga; a román nemzetiségi kérdés; az építő nemzeti munka kettős előfeltétele. – Pohárköszöntő az aradi nemzeti munkapárt lakomáján: „tudatosan járok oly úton, mely nem a divatos jelszavak és nem a népszerű áramlatok útja”; „én becsületesen akarom megszerezni polgártársaim becsülését és szeretetét”. ..................347. l.

316. Beszéd a halasi nemzeti munkapárt 1910. máj. 22-i választói gyűlésén: a 67-i kiegyezés előnyei az állami függetlenség szempontjából; „ma már mindannyian hatvanhetesek vagyunk”; „minden magyar embernek kezet kell fognia az új erőre kapó centralista törekvésekkel szemben”; a 67-es pártok magatartása a koalíció alatt; a Justh-párt eljárása a koalícióban;. Justh bécsi audienciája és a két memorandum a bankügyben; Justhék választójogi programmja; választási szövetsége a szerb és román nemzetiségi túlzókkal; erőszakos eljárása a parlamentben és a választási harcban; védekezés szükségessége Justhék romboló munkája ellen; király és nemzet egyetértése a nemzeti haladás záloga. – Lukács László máj. 22-i körmöcbányai és gr. Andrássy Gyula máj. 23-i nagymihályi programmbeszéde. ..................369. l.

317. Beszéd a szarvasi nemzeti munkapárt 1910. máj. 24-i gyűlésén: a koalíció hatalomra jutása és bukása; a Khuen-kormány vállalkozása; most már idejüket múlták a közjogi harcok; „67-esek vagyunk mindnyájan”; a bankkérdés kifejtése; „szerencsétlen dolog gazdasági kérdésekbe politikai jelszavakat belekeverni”; „ha a nemzetet függetlenebbé akarom tenni, akkor igyekszem gazdagabbá tenni”; a koalíciós kormányzat sarkalatos hibája: a látszat, a frázis, a jelszó; a „kisember” és a nagy ember; a koalíciós uralom számlája és a pénzügyi helyzet követelményei; „a magyar nemzetnek nemcsak felelős kormánya, de felelős választóközönsége is van”; az „igazi, a tettekben nyilvánuló” 48-as érzés irányító szerepe. ..................389. l.

318. Beszéd Hajdúböszörményben az 1910. máj. 29-i választói gyűlésen: a koalíciós évek tanulságai: a 67 és 48 közti ellentétek félretételével produktív nemzeti munka és a házszabályreform szüksége; Batthyány Tivadar dícséri Lukácsot; bizonyos nézeteltérések ellenére teljes szolidaritás Tisza és Lukács között; polémia Batthyány rákosfalvai beszédével: a bankkérdés, a király és a választójog, az államférfi és a rossz cseléd lojalitása, Tisza részvétele a választási küzdelemben és az 1905-i választások; „ahol én egyszer az ország érdekét látom, ott tűzbe viszem egyéniségemnek egész erejét”; a Justh-párt a rombolás munkáját végzi a választójogi, a nemzetiségi kérdésben és a parlamentárizmus terén; a mai nemzedék kettős kötelessége: a 48-at biztosító 67-i kiegyezés és a 48-as alkotások védelme; „pártkülönbség nélkül hívom fel az egész magyar nemzetet együttes munkára”. ..................407. l.

319. Az 1910. jún. választások. – Tisza ünneplése a választási küzdelem alkalmából. – Ellenzéki panaszok a választási visszaélésekről. – Szterényi levele Tiszához. – Meghiúsult választási paktum a román nemzetiségi párttal és alkudozások egy magyar-román megegyezés tárgyában....................................... 424. l.

VII.

Az 1910/l5. évi országgyűlés.

320. Beszéd a nemzeti munkapárt 1910. jún. 19-i alakuló értekezletén: ellenzéki panaszok a választási visszaélésekről; „a magyar intelligencia visszatérése a helyes útra okozta a mostani sikert”; az idejöket múlt pártkeretek megmaradása ellenére remélni kell az ellenzék hazafias részének közreműködését a nagy nemzeti munkában; „nekünk mindent meg kell tennünk, amivel ezt az üdvös fordulatot előmozdíthatjuk,… de egyúttal haladnunk kell feltartóztathatatlanul a magunk elveinek szolgálatában”; a választási győzelem Khuen vállalkozásának győzelme; „mi bízunk Benned és arra kérünk, hogy bízzál te is mibennünk”. – A munkapárt megalakulása. – Az országgyűlés megnyitása. – A képviselőház elnöksége............................................. 432. l.

321. 1910. júl. 12. Országos ülés. – A válaszfelirati javaslat tárgyalása: a választások eredménye a nemzetiségi politika szempontjából; a keleti politika új iránya magyar gondolat; a föderalista irányzat végzetes következményei a Balkán-államokra és magára a Monarchiára; a nemzetiségi kérdés megoldásának tárgyi és alanyi előfeltételei; az előbbiek teljes mértékben megvannak; az utóbbiak megteremtésének szüksége a nemzetiségek és a magyar állam részéről; a „tyúkszemrehágás politikája”; a nemzetiségekkel való megegyezés kérdése a választások előtt és után; „én tárt karokkal jövök megegyezésre lépni nem magyar ajkú polgártársaimmal, de nacionalista pártokkal nem fogok megegyezésre lépni soha”; „én elsősorban a román társadalom természetes vezetőihez fordulok azzal a kéréssel, hogy használják fel ők is ezt a világtörténelmi pillanatot”; a román értelmiség és elsősorban a román magas klérus kötelességei a nemzetiségi béke megteremtése körül; elérkezett a lélektani pillanat a nemzetiségi kérdésnek kölcsönös közeledéssel való megoldására; „ragadjuk meg üstökénél ezt az alkalmat!”. (Képvh. Napló I. k. 125-133. l.) Visszhang Tisza beszédére a válaszfelirati vitában.. ..................436. l.

Ad 321. Beszéd az aradi vértanúk szobra előtt 1910. okt. 6-án: „van-e dicsőbb halál annál a vesztőhelynél, ahol nagy és igaz ügyek önzetlen harcosai szenvedtek mártírhalált?”; „király és nemzet egyesült kegyelete keresi fel mindazok emlékét, akiknek vezető szerep jutott a letűnt küzdelmes időkben”............459. l.

322. 1910. dec. 22. Országos ülés. – Felszólalás személyes kérdésben: az aradi programmbeszéd és a készfizetések kérdése. (Napló III. k. 268-269. l.) A Magyar Figyelő és gr. Tisza István. – A Magyar Figyelő tájékoztatója. . ..................465. l.

323. 1911. jan. 31. Országos ülés. – Felszólalás személyes kérdésben: az aradi programmbeszéd és a készfizetések kérdése. (Napló IV. k. 392. l.). ..................469. l.

324. 1911. febr. 1. Országos ülés. – Az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalása: a munkapártot a bankkérdésben nem hatalmi érdek vezeti; a koalíció rossz gazdasági kiegyezése; a két főkérdés: közös vagy külön bank és a készfizetések kérdése; a közös vagy külön bank kérdése nem politikai, hanem tisztán célszerűségi kérdés: polémia Apponyi és Kossuth ellenkező nézetével; az egybank- és a sokbank-rendszer: polémia Földes Bélával; az egybank-rendszer mellett kell jegybankügyünket rendeznünk közös bankkal: újabb polémia Apponyival és. Földessel; az állítólagos junktim a bankszabadalom meghosszabbítása és a készfizetések megkezdése közt; a közös bank előnyei és a készfizetések kérdése: ez utóbbiról polémia Madarassy-Beck Gyulával; mi az unikum a készfizetések tekintetében?; Ausztria ellenszenvének okai a kötelező készfizetések megkezdése ellen; a készfizetések dolgában létrejött kompromisszum előnyei; a törvényjavaslat 5. §-ában foglalt állítólagos alkotmánysérelem és Apponyi magatartása; a kompromisszum és a bankjavaslat mellett. – Félreértett szavak értelmének helyreigazítása. Földes Bélával szemben. (Napló IV. k. 406-420. és 420-421. l.). ..................470. l.

325. 1911. márc. 23. Országos ülés. – Az 1911. évi állami költségvetés általános tárgyalása: gr. Tisza István álláspontja a nemzetiségi kérdésben és eszmecseréi a hazai románság tekintélyes tagjaival; a Mihu-féle memorandum; román tüntetés Mangra Vazul ellen; a román nemzetiségi képviselők megbélyegzése. (Napló VI. k. 195-198. l.) Gr. Tisza István 1911. márc. 20-i memoranduma a házszabályreform ügyében: a házszabályrevíziót az 1911-i költségvetési vita után és a véderőreform tárgyalása előtt kell megcsinálni....504. l.

326. 1911. márc. 31. Országos ülés. – Az 1911. évi állami költségvetés részletes tárgyalása: a vármegyei tisztviselők státusrendezése; a városok segélyezése, új városi típus a nagyközség és a rendezett tanácsú város között, a városi rendőrség államosítása; polémia a nemzetiségi kérdésben: a nemzetiségi törvény végrehajtása; a magyar nyelv tanítása nem magyarosítás; a magyar intelligencia vétkes indolenciája a nemzetiségi nyelvek elsajátításában; „én, mint magyar hatalmi érdeket kívánom, hogy a magyar intelligencia tanulja a nemzetiségi nyelveket”; a magyar államnyelv érvényesülésén nem szabad rést ütnünk. (Napló VI. k. 360-366. l.). ..................520. l.Ad 326. Beszéd Hieronymi Károly temetésén 1911. máj. 6-án................... 536. l.

327. 1911. máj. 23. Országos ülés. – Az 1911. évi állami költségvetés részletes tárgyalása: „a magyarországi zsidók egyházi szervezetét rendezni múlhatatlanul szükséges”; a középiskolai tanárok fizetésrendezési mozgalmával kapcsolatos kérdések; felekezeti vakbuzgóság, ateizmus, kozmopolitizmus, zsidóság és szabadkőművesség; felületesség, félműveltség és a napi sajtó; a vallásfelekezetek egyesült küzdelme a radikális és ateista irányzatok ellen; liberális és ultramontán katolikus; magyar liberálizmus és magyar katolicizmus; az ultramontanizmus veszélyei a magyar katolikus egyházra és a magyar nemzeti kultúrára; „második középkort nem fognak Magyarországon többé csinálni”. (Napló VIII. k. 14-20. l.) ................537. l.

328. 1911. jún. 24. Országos ülés. – Személyes ügy Kovács Jánossal: a nagyszalontai vasúti incidens. (Napló IX. k. 167-168. és 169. l.)...................552. l.

329. 1911. júl. 24. Országos ülés. – A véderőről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása: a nemzet az utolsó választásokon döntött az újonclétszám felemelése és az obstrukció kérdésében; szükségünk van-e nagyhatalmi állásra és véderőnk ennek megfelelő szervezetére?; a haditengerészet és a hadsereg fejlesztésének iránya; a létszámemelés szükségessége és az annexiós válság tanulságai; a haderő fejlesztését nem tehetjük függővé sem a pillanatnyi külügyi helyzettől, sem a választójogi reformtól, sem bizonyos katonai engedményektől; a szükséges létszámemelést a nemzet magának szavazza meg ellenszolgáltatás nélkül; a rendi ízű junktim-politika helytelen és meddő; miért volt sikertelen Andrássy kompromisszumos kísérlete a „századnyelv” alapján?; Andrássy fátuma a multban és jelenben; miért győzött a 67-es tábor a mult választásokon?; a munkapárt és a közjogi ellenzék katonai programmja közt érdemileg nincs nagy különbség; a magyar tisztképzés sarkalatos jelentősége és a „századnyelv”; a nemzet katonai kívánalmai csak a királlyal egyetértésben oldhatók meg; a haderő fejlesztésének elodázásával járó egész kockázat a nemzetre hárul. (Napló X. k. 99-110. l.)................... 557. l.

330. 1911. szept. 26. Országos ülés. – Személyes ügy gr. Esterházy Mihállyal: Tisza István álláspontja a vezényleti és szolgálati nyelv kérdésében; magatartása a nemzetiségi kérdésben és eszmecseréi a hazai románokkal: Justhék nemzetiségi és választójogi politikája. – Személyes ügy gr. Batthyány Tivadarral: Justhék választójogi programmja és a nemzetiségi izgatók; a radikális szerbek. (Napló XI. k. 234-236. és 237. l.) A tripoliszi háború kezdete. – A Balkán-szövetség kialakulóban................... 595. l.

331. Gr. Tisza István 1911. okt. 19-i beszámoló beszéde Aradon: a 67-i kiegyezés alkotmányjogi és külpolitikai hatása: a véderő elhanyagolásának káros következményei és fejlesztésének szüksége; a kiegyezés nagy nemzeti diadala ellenére a katonai kérdések megoldásának nehézségei; a létszámemelés kérdésével kapcsolatos nemzeti törekvések; a véderő szükséges fejlesztésének költségeit nem lehet csökkenteni; a technikai obstrukció ürügyei; a parlamenti béke reményei és a koalíció obstrukciós tapasztalatai; a koalíció vezéreinek az obstrukciót elítélő nyilatkozatai; miért kellett megcsinálni nov. 18-át?; a mostani obstrukciónak nincs erkölcsi jogosultsága; a koalíció vezérei jóhiszeműleg nem térhetnek vissza a régi álláspontra; Berzeviczy békeakciója és Tisza álláspontja. – Pohárköszöntő (kivonat) az aradi választói lakomán: „meg kell alapítanunk a magyar társadalmi egységet”. (Előzmény: Berzeviczy házelnök 1911. szept. 19-i memoranduma és béketárgyalásai.). ..................601. l.

332. 1911. nov. 7. Országos ülés. – Személyes ügy Rakovszky Istvánnal: a véderőjavaslat és Tisza politikai becsülete; a kilences bizottsági munkálatnak még két végrehajtatlan pontja. (Napló XII. k. 112-113. és 113. l.) Előzmények: Berzeviczy békeakciója meghiúsult; lemondása házelnöki állásáról. – Andrássy Tisza házelnöksége ellen. ...................626. l.

333. 1912. jan. 12. Országos ülés. – Személyes ügy Simonyi Semadam Sándorral; Tisza István, Elek Pál és a Magyar Bank választási pénze. (Napló XIV. k. 66-67. l.) Előzmények: A nov. 8-i fegyverszünet. – Nyilatkozatok a parlamenti békéről. – Tisza és Andrássy kézszorítása. – Návay Lajost házelnökké választják. – Tisza – „a béke krampusza”. .................. 631. l.

334. 1912. márc. 4. Országos ülés. – Jegyzőkönyvi vita: „a jegyzőkönyv hitelesítése nem a napirend tárgyalása, hanem a Háznak a napirend tárgyalását megelőző intézkedése”; az előbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése előtt nem lehet a következő ülés napirendjét megállapítani. (Napló XV. k. 299. l.) A parlamenti helyzet rövid vázlata 1912. jan. 12-től márc. 4-ig. ..................638. l.

335. Beszéd a nemzeti munkapárt 1912. márc. 8-án tartott értekezletén: a miniszterelnök állásfoglalása az 1888: XVIII. t. c. magyarázata körül nem jelenti sem a fejedelmi jogok csorbítását, sem tranzigálását a függetlenségi politika elveivel, hanem egy kétségbe vont fejedelmi jognak elismerését és a munkapárt katonai programmjának beváltását; a véderő-provizórium; a közös hadügyminiszter eljárása a magyar nemzet degradálása és lehetetlenné teszi a 67-es politikát; a munkapárt feladata: ragaszkodás a 67-es alaphoz és ragaszkodás a miniszterelnök álláspontjához a katonai és választójogi kérdésben; a határozati javaslat: „a párt… csak olyan kormányt hajlandó támogatni, amelyik az 1888. évi XVIII. t. c.-ben Ő Felségére ruházott fejedelmi jog tartalmára vonatkozólag a miniszterelnök által elfogadott álláspontot magáévá teszi”; „én Magyarországon nem ismerhetek külön nemzeti és külön dinasztikus politikát”; a király és nemzet közötti harmónia és a Deák-féle politika folytatásának szüksége. (Előzmények: a Kossuth-párt békefeltételei s ezek között biztosíték a nemzet újoncmegajánlási jogának kijátszása ellen; Justhék álláspontja: választójogi priusz és véderő-provizórium; a miniszterelnök a parlamenti békére vonatkozó nyilatkozatai során kilátásba helyezi a véderőjavaslat 43. §-ával kapcsolatos „rezolúció”-t; a bécsi körök megmozdulása, a tervezett megoldás ellen; a „rezolúció” ügye megfeneklik; a Khuen-kormány lemondása.). ..................640. l.

336. Beszéd a nemzeti munkapárt 1912. márc. 31-i értekezletén; a munkapárt új álláspontjának szüksége a király aggodalmai miatt támadt új helyzetben; a nézeteltérést okozott kérdés rendezésének elhalasztása; az új elhatározás okai. (Előzmények: a rezolúciós válság további fejleményei: a márc. 8-i munkapárti határozat hatása; királyi kihallgatások; a király le akar mondani; Khuen elejti a rezolúció tervét; tárgyalásai az ellenzék vezéreivel nem vezetnek eredményre; a márc. 30-i kéziratok: királyi szózat és a Khuen-kormány reaktiválása.). ..................663. l.

337. Pohárköszöntő gr. Khuen-Héderváry Károly tiszteletére 1912. május 5-én rendezett búcsúlakomán: „felteszem, hogy két dologról már meggyőztelek benneteket; „igaz emberek becsületes munkáját csak a kölcsönös bizalom teszi lehetővé”. (Előzmények: a rezolúciós válság vége; az ellenzék állásfoglalása a reaktivált kormánnyal szemben; Tisza husvéti cikke a királyi szózatról; a Kossuth-párt újabb határozata az obstrukció kérdésében; a Khuen-kormány újból lemond; a Lukács-kabinet. – Désy és Tisza Auffenberg közös hadügyminiszter ellen. – Lukács László miniszterelnök bemutatkozó beszéde a nemzeti munkapárt május 5-i értekezletén.). ..................669. l.

338. 1912. máj. 22. Országos ülés. – Gr. Tisza István elnöki székfoglalója. (Napló XVI. k. 275-276. l.) Előzmények: Lukács eredménytelen béketárgyalásai és a nemzeti munkapárt máj. 17-i értekezlete; Návay lemondása és az elnökválasztás napirendre tűzése; a nemzeti munkapárt máj. 21-i értekezlete Tiszát jelöli az elnöki állásra; a máj. 22-i elnökválasztás és az ellenzék. .................. 675. l.

339. 1912. jún. 4. (délelőtti) országos ülés. – Gr. Tisza István házelnök megszavaztatja a véderőjavaslatot. (Napló XVI. k. 436-437. l.) Tisza és Andrássy beszélgetése az obstrukció elleni erőszakról. – Lukács, Balogh, Kristóffy és Chlumecky jún. 4-éről. (Előzmények: az ellenzék akciója a máj. 22-i elnökválasztás ellen; újabb béketárgyalások és az ellenzéki pártok újabb szövetsége; a szövetkezett ellenzék békefeltételei, a miniszterelnök válasza és az ellenzék viszonválasza; indítvány parallel ülések tartása iránt.)................... 684. l.

340. Jún. 4. (délutáni) országos ülés. – Elnöki igazoló jelentés a rendzavaró képviselők eltávolításáról. – Gr. Tisza István megokolja eljárását a véderőjavaslat megszavazása ügyében: „biztosítom Önöket róla, hogy nem fogok félúton megállani”. – A képviselőház az elnök eljárásának helyeslése mellett kimondja, hogy további intézkedés szükségét fennforogni nem látja. (Napló XVI. k. 438-442. l.) A szövetkezett ellenzék értekezlete a jún. 4-i események tárgyában. – Andrássy nyilatkozata a helyzetről. (Előzmények: a munkapárt és az ellenzék állásfoglalása a délelőtti ülésen történtek dolgában; tömeges kivezetések a délutáni ülésen az elnök igazoló jelentése előtt.)................... 702. l.

341. 1912. jún. 5. (délutáni) országos ülés. – Gr. Tisza István megokolja eljárását a többszörös botrányhősök ideiglenes távoltartása ügyében. (Napló XVI. k. 457-458. l.) A katonai javaslatok tárgyalása véget ért. Újabb 33 kizárási határozat. – A szövetkezett ellenzék jún. 5-i értekezlete. (Előzmények: megint súlyos rendzavarások és kivezetések a jún. 5. délelőtti ülésen; az első 5 kizárás és más fegyelmi határozatok; Tisza új intézkedése a délutáni ülésre, újabb engedetlenség és újabb eltávolítások...................717. l.

342. 1912. jún. 7. (délelőtti) országos ülés. – Kovács Gyula képviselő merénylete gr. Tisza István ellen. – Tisza igazolja eljárását a házhatározattal kizárt képviselők tekintetében és az ellenzék vádjaival szemben. – Válasza Khuen üdvözlő szavaira. (Napló XVI. k. 474-476. és 484. l.) A katonai javaslatokat elintézték. – A király üdvözlő távirata és egyéb szerencsekívánatok Tisza megmenekülése alkalmából. – Polner Ödön Tiszáról ugyancsak a merénylettel kapcsolatban. – Kovács Gyulának virágot küldenek és később az esküdtszék felmenti. ..................719. l.

343. 1912. jún. 11-i országos ülés. – A házszabályok módosítására vonatkozó Vadász Lipót-féle indítvány tárgyalása: „a jó Isten kegyelméből az én lelkemben nagyon sok szeretet és nagyon kevés gyűlölet számára van hely”; „joggal kívánhatom, hogy higgyék el rólam, hogy nem gyűlölet vezet most, amikor a siker küszöbén vagyunk”; „kérem a nemzetet, most higgyen nekem ne akkor, amikor már későn lesz”. (Napló XVI. k. 524-526. l.) Vadász Lipót indítványának elfogadása. (Előzmények: újabb eltávolítások és kizárások; az ellenzék jún. 7-i és a munkapárt jún. 8-i kiáltványa; Vadász Lipót megokolja indítványát; Andrássy hírlapi nyilatkozata a „már kialakuló cirkuszi techniká”-ról és a házszabályrevízió ellen.). .................. 727. l.

344. 1912. jún. 27-i országos ülés. – Elnöki búcsúztató a nyári szünet előtt; az eseménydús két esztendő; „azok az eredmények, amelyek nehéz küzdelmek által elérettek, nem egyeseké, nem pártoké, hanem az egész magyar nemzeté”; a sikeres parlamenti munka reménye. (Napló XVII. k. 79. l.) Bethmann-Hollweg német kancellár Tiszáról és a parlamenti béke helyreállításának sürgős szükségéről. (Előzmények: ellenzéki agitáció a „parlamenti erőszak” ellen: a főrendiház elfogadja és a király szentesíti a katonai javaslatokat; az országgyűlés I. ülésszakának berekesztése és a második ülésszak megnyitása; a „mandátumfosztó javaslat” beterjesztése; az országgyűlés királyi elnapolása szept. 17-ig.) ...................738. l.

345. 1912. júl. 16. nyílt levél az aradi választókhoz: a koalíció küzdelme az obstrukcióval és az 1908-i házszabályreform; az obstrukció története a bank- és a véderővita során: az 1911. nov. fegyverszünet, rezolúció vagy provizórium, Khuen és Lukács meddő békekísérletei, Tisza házelnöksége és a jún. 4-i szavazás; a jún.-i események és Tisza elnöki eljárásának igazolása; a házhatározatok és ezek közt a jún. 11-i házszabálymódosítás érvényessége; a parlamenti fegyelem eszközei és a „mandátumfosztó javaslat”; rendőrök a parlamentben és a külföldi példák; az obstrukció leverésének üdvös nemzeti következményei; polémia Apponyival: a ,,mániákus” és a „kormányozható politikai szélkakas”. ..................746. l.

346. Beszéd Geszten 1912. júl. 21-én az ugrai választókerület községeinek üdvözlő küldöttsége előtt: polémia Andrássynak „A parlamenti erőszak és angol mintája” c. hírlapi értekezésével: miért lett Khuen és Lukács miniszterelnök?; Andrássy tévedései az angol dolgokban; a magyar és az angol viszonyok közötti eltérések következményei a házszabályreform szempontjából; parlamenti váltógazdaság nálunk 1905-ben és 1910-ben; a jún. 4-i házszabálysértés utólagos jóváhagyása; keresni kell a kölcsönös megértés útját; „higgyék meg nekem, boldognak érezheti magát az az ember, aki egy igazán nagy, nemes és szent célért tehette ki veszélynek az életét”. – Két pohárköszöntő az ugrai küldöttség tiszteletére adott ebéden: képviselőházi elnök és községi bíró; „én igyekeztem példát venni azoktól az érdemes községi bíráktól, akiket ismerek”.(A Tisza-Andrássy-Apponyi-féle polémia kezdete.) ..................772. l.

347. Gr: Tisza István két cikke Az Ujság 1912. aug. 3-i és 10-i számában: a speaker-kérdés; miért nem vállalkozott Tisza kormányalakításra a koalíció felbomlása után? (A Tisza-Andrássy-Apponyi-féle hírlapi polémia folytatása és vége.) ..................787. l.

348. Pohárköszöntő gr. Tisza Kálmán 1912. aug. 25-i nagyszalontai képviselői beszámolója alkalmából rendezett banketten: a koalíciós korszak tanulságai; a lelkekben bekövetkezett örvendetes átalakulásnak zárókövét a mostani nagy küzdelem fogja letenni; „én abban a reményben vagyok, hogy az alföldi magyar nép megértő … ragaszkodását ebben a küzdelemben fogjuk igazán kiérdemelni” ..................791. l.

349. „Beszélgetés Tisza Istvánnal” Az Ujság 1912. szept. 4-i számában: a jún. 4-i szavazás megokolt volt; a karhatalom alkalmazása a parlamentben nem lehet példa az abszolutizmus és precedens egy hazafiatlan többség számára; a jún.-i események ismeretében fogalomzavar nélkül nem beszélhetünk békekötés lehetőségéről és szükségéről; a közvélemény túlnyomó többsége helyteleníti az ellenzéki harc folytatását; többség és kisebbség feladata; a „mandátumfosztó javaslat”-tal kapcsolatos kérdések; a normális parlamenti működés személyi feltételei: e részben különböző a házelnök és a miniszterelnök helyzete; Andrássy cikkében a házszabálykérdés rendezése dolgában határozott közeledés nyilvánul meg. (Előzmények: ellenzéki nyilatkozatok és különösen Andrássy cikke a parlamenti béke feltételeiről.) Visszhang Tisza fejtegetéseire; az ellenzéki vezérek és a szövetkezett ellenzék intéző bizottsága ugyancsak a béke feltételeiről. ..................795. l.

350. 1912. szept. 17-i országos ülés. – Gr. Tisza István elnöki igazoló jelentése a botránycsináló képviselők elleni eljárásáról. (Napló XVII. k. 84-85. l.) Andrássy a szövetkezett ellenzékhez csatlakozik. – Andrássy és Tisza nyilatkozata a szept. 17-i rendőri kivezetésekről és az aznapi képviselőházi jegyzőkönyv adatainak hitelességéről. – Tömeges eltávolítások és kizárások a szept. 18-i ülésen, idevágó elnöki jelentés és a Ház elnapolása. – A szocialisták újabb tüntetése. – Binding a szept. 17-i ülésről; teljesen jogszerűnek mondja Tisza eljárását. (Előzmények: szept. 16-i pártértekezletek; Andrássy nyilatkozata jövőbeli magatartásáról; újból súlyos rendzavarások és tömeges eltávolítások a szept. 17-i ülésen.). ..................807. l.

351. 1912. okt. 30-i országos ülés. – Elnöki jelentés a házhatározattal kizárt képviselők elleni intézkedésekről. – Újabb kizárási határozatok a szept. 18-i visszaeső rendzavarók ügyében. – Gr. Tisza István felszólalása a napirendi javaslathoz; polémia Andrássyval: a „rezolúció” kérdése a szövetkezett ellenzék jún. 1-i békeajánlatában; a karhatalom mellett dolgozó csonka parlament tárgyalásra nem jogosult; elnöki kitiltások és eltávolítások: a kizárási jog lehetősége és szankciója; a jún.-i házszabálykiegészítés érvényessége, a házszabálysértés és a salus reipublicae elve, a jún. 4-i szavazás utólagos jóváhagyása; kiért és miért folytatjuk mi tovább ezt a küzdelmet?; a kisebbségnek jogtalan erőszaka ellen kell megvédenünk a magyar alkotmányosságot a többség jogosult uralmának érvényesüléséért; Andrássy álláspontja és magatartása az obstrukcióval szemben; „én mély sajnálattal látom ezt a végzetszerű útját a képviselő úrnak…” (Napló XVII. k. 98. és 107-111. l.) Kammerer Ernő indítványa: a házszabályok átdolgozására huszonegytagú bizottság kiküldése tárgyában. – A házszabályrevíziós bizottság megválasztása és megalakulása: a bizottság és albizottság elnöke gr. Tisza István. (Előzmények: a szövetkezett ellenzék „bécsi kirándulás”-a; külügyminiszteri expozé a balkáni helyzetről; a Balkánháború kezdete; ellenzéki tiltakozó népgyűlések és Andrássy pápai beszéde; a szövetkezett ellenzék manifesztuma és a „baba-parlament”.). ..................817. l.

352. Gr. Tisza István 1912. nov. 18-i beszámoló beszéde Aradon: a Balkán-háború és keleti politikánk alapelvei; a balkáni status quo elve nem jelentheti a török uralom változhatatlan mesterséges fenntartását; külügyi vezetőségünk helyes célkitűzése Románia és Albánia tekintetében; meggondolatlan ellenzéki kijelentések Szerbia adriai területi törekvései mellett; a koalíció és az annexió; a „bécsi kirándulás”; a „baba-parlament” szerbbarát iránya és Andrássy tiltakozása; „kell-e nagyobb igazolása mindannak, ami történt, mint a mostani balkáni események?”; a haderő megerősítése és a házszabályreform szüksége; kérdések az ellenzékhez az obstrukcióval kapcsolatban; polémia Andrássyval; a jún. 4-i szavazás utólagos szentesítése, karhatalom jelenléte, csonka Ház, azonosság a koalíció eljárásával az obstrukció ellen; a kisebbség személyi feltételei és választójogi javaslata; az ellenzék kétféle taktikája és a többség kötelessége; a választójogi reform és az ellenzéki vezérek felületes lelkiismeretlensége; „a küzdelmet megküzdöttük, a csatát megnyertük”. – Pohárköszöntő a beszámoló utáni lakomán: minden nemzedék kettős hivatása; „a mai nemzedéket talán fokozottabb mérvben sujtja a felelősség azért, amit a jövőben kompromittál, mint azért, amit a jelenben elmulaszt”; az évtizedes áldatlan parlamenti állapotoknak tekintélyromboló hatása az ifjúságra; az elvadult pártharcok ellenére bizalom a bekövetkező tisztulási folyamatban. – Apponyi és Andrássy bírálata Tisza aradi beszédéről. – Válasz Andrássynak és Farkasházy Zsigmondnak a koalíciós házszabályreform mikénti létrejötte tárgyában. (Előzmények: újabb külügyminiszteri expozé a balkáni helyzetről; a Balkán-háború fejleményei; ellenzéki népgyűlési nyilatkozatok a balkáni kérdésekről és a „baba-parlament” külügyi vitája; Andrássy eltérő álláspontja.) ..................844. l.

353. 1913. jan. 1. újévi beszéd: kisebbség és többség jogai és kötelességei; a kisebbség parlamenti sztrájkja nem lehet akadálya az alkotó munkának; a választójogi kérdést nem szabad taktikai szempontból kezelni; főszempontok a választási reform megalkotásánál; „a választójog terén tett elhamarkodott ugrás a sötétbe a nemzeten örök időkre megbosszulja magát”; „nagy veszteség minden nemzetre nézve a parlament színvonalának süllyedése, nálunk egyenesen nemzeti öngyilkosság volna”; „a választójogi javaslat elmegy a végső határáig annak, amit én lelkiismeretemmel megegyeztethetőnek tartok”; a reform végcélja: „a teljes demokrácia felépítése”; az életképes demokrácia előfeltétele: „a társadalomban lévő anyagi és szellemi erők fejlesztése”; kölcsönös koncessziók szüksége a választójogi kérdésben; bizalom a nemzet jövőjében, a többség politikájában és a munkapárt tagjaiban; .,a magyar nemzel jövője csak másodsorban függ intézményeitől, elsősorban a nemzeti lélekben rejlő lelki erőktől függ az”; „nagy elhatározásokra és nagy tettekre nem képes többé az a nemzet amely hinni és bízni nem tud”. (Előzmények: a parlamenti és külügyi helyzet 1912. nov. közepétől 1912. dec. végéig; az Apponyit ért „kis blamázs” és a „baba-parlament” tanácskozásai.) ..................883. l.

354. Pohárköszöntő gr. Khuen-Héderváry Károly pártelnök tiszteletére 1913. jan. 21-én rendezett lakomán: a szabadelvűpárt feloszlása és feltámadása; a Nemzeti Munkapárt kettős feladata: a parlament munkaképességének biztosítása és a nemzet létalapjait megóvó választási reform megalkotása; Tisza küzdelme a nemzet életérdekeit veszélyeztető radikális választójog ellen; az ellenzéki vezérek cinikus frontváltoztatása a szavazati jog kérdésében; Lukács László feladata a nemzeti irányú mérsékelt választójogi reform megvalósítása; a munkapárt ezzel kapcsolatos kötelessége. (Előzmények: kilépések a munkapártból a választójog miatt; Tisza két politikai párbaja; az aradi ellenzéki népgyűlés a kormány „.jogfosztó” választójogi javaslata ellen.) ..................897. l.

355. Gr. Tisza István cikke Az Ujság 1913. febr. 7-i számában: „A választójogi reform a bizottság előtt”. (Előzmények: a választójogi bizottság kiküldése és az ellenzék; a szociáldemokraták és a keresztényszocialisták pártgyűlése a kormány választójogi javaslata ellen; a választójogi bizottság megkezdi tárgyalását.) ..................905. l.

356. Felszólalás a nemzeti munkapárt 1913. márc. 5-i értekezletén a választójogi javaslat 96. §-hoz: a titkos szavazás kérdése; „nehéz szívvel bár”, de a miniszterelnök iránti bizalomból elfogadja a javaslatnak a titkos szavazásra vonatkozó részét is. (Előzmények: a választójogi javaslat a munkapártban és a Ház előtt.) ..................910. l.

357. 1913. márc. 6-i országos ülés. – Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalása: a magyar-román érdekösszhang és a nemzetiségi konkolyhintők kártékony munkája; Andrássy és Apponyi magyarázata az ellenzék passzivitásáról nem helytálló; még kevésbbé indokolt a választójogi javaslat miatt kilépettek távolmaradása; a választási reform két kiinduló pontja: a parlamentárizmus és a magyar szupremácia biztosítása; ez utóbbi megköveteli a magyar intelligencia vezető szerepét, de nem kívánja, hogy bárminő trükkökkel kizárjuk a választójogból a nem-magyar ajkú polgárokat; a magyar szupremácia érvényesülése az értelmi és erkölcsi szelekciótól függ; „a szelekció szempontjából kell tehát megítélnünk a törvényjavaslat minden rendelkezését”; a cenzus kérdése; ellentmondás az ipari munkások politikai térfoglalásának kedvező javaslat és a munkásság fenyegető magatartása között; a korhatár; a választójogi reform utolsó tíz évi története; „igen sokszor volt az az érzésem, hogy nekem van igazam”; a lefolyt esztendő két nagy munkája után „talán azt gondolhatom magamban, hogy nem éltem és nem dolgoztam egészen hiába”; a reformmű megnyugvást fog kelteni az ellenzéknek további izgatást ígérő fenyegetései ellenére is; „bízom t. képviselőtársamnak (Apponyinak) a változatosság iránti ellenállhatatlan hajlamában”; a magyar intelligencia magasztos irányító feladata a választójogi reformmal kapcsolatban. (Napló XVIII. k. 168-179. l.) A választójogi vita vége. – Miért bukott meg a tervezett konzervatív választójogi alakulás? – Tisza előadása az újságíróknak a házszabályrevízióról. – A házszabálymódosító bizottság javaslatának elfogadása a márc. 13-i botrányos ülésen. – Ellenzéki tüntető népgyűlés a Vigadóban. – A Lukácsy-Désy-pör második felvonása és a Pester Lloyd leleplezései a Kossuth-párti mandátumok eredetéről. (Előzmények: a parlamenti és külpolitikai helyzet; Tisza újabb tárgyalásai hazai románokkal; a Lukács-Désy-pör első felvonása és az ellenzék magatartása.) ..................953. l.

358. Elnöki megemlékezés Perczel Dezsőről a képviselőház 1913. máj. 26-i ülésén: „nagy küzdelmek áldozatokat követelne nagy ügyek mártírok önfeláldozása nélkül ritkán arathatnak diadalt”. (Napló XIX. k. 23-24. l.) ..................953. l.

359. Gr. Tisza István utolsó elnöki ténykedése a képviselőház 1913. jún. 4-i ülésén. (Előzmények: a Lukács-Désy-pör harmadik felvonása: Tisza tanúkihallgatása; Désy Zoltán felmentése és ünneplése. – A szövetkezett ellenzék manifesztuma és a Gerő-Héderváry-féle kardügy.) Lukács László lemondása. – Rövid kormányválság. – A Lukács-kabinet felmentése és gr. Tisza István miniszterelnöki kinevezése...................956. l.

^[i] A szövegben előforduló zárójeles számok Tisza István egy-egy alkalommal elmondott beszédét (beszédeit) jelzik. Így pl. (292) az 1909. márc. 1. főrendiházi beszédet.