GRÓF TISZA ISTVÁNKÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

HATODIK KÖTET

A VILÁGHÁBORÚBAN 1916-TÓL
AZ ELLENZÉKI TÖBBSÉG VEZÉRE
AZ ÖSSZEOMLÁS

(1916. január 1.−1918. október 31.)

SZERKESZTETTE, BEVEZETÉSEKKEL ÉS MAGYARÁZÓ JEGYZETEKKEL ELLÁTTA:

Barabási Kun József (†), Illés Gábor, Maruzsa Zoltán

ISBN: 978-963-08-2510-8

Tisza István Baráti Társaság 2011.

TARTALOM-MUTATÓ

Bevezetésül

478. Újévi beszéd 1916. január 1-jén: „a győzelem nem kérdéses többé”; a nemzetre váró nehéz küzdelmek a győztes háború után; az erők egyesítésének követelményei pártpolitikai, nemzetiségi vonatkozásban és Horvát-Szlavónországok irányában; küzdelem a múltban az összbirodalmi törekvések ellen; a magyar nemzet „soha, míg egy magyar élni fog, egy felsőbb állami közületbe magát beleszorítani nem engedi”; „hiszem, hogy az osztrák hazafiság arra […] az egyedül helyes álláspontra fog helyezkedni, amely minden fenntartás nélkül elfogadja közös jövőnknek egyedüli biztos alapjául a dualizmust és a paritást”, a Központi Hatalmak szövetségének kizárólag defenzív célja a múltban és a jövőben; „a Kárpátokban eltemetett hőseink sírjai emlékeztessenek és buzdítsanak bennünket”. (Az Újság, 1916. január 2.) (Katonai helyzetünk az 1915-ös év végén és Tisza két levele Buriánhoz.) 1

479. 1916. január 4. Országos ülés: a miniszterelnök határozati javaslata Magyarország és Horvát-Szlavón- és Dalmátországok kisebb egyesített címerének megállapítása céljából kiküldendő országos küldöttség megválasztása tárgyában. (OKN 1910/ XXVIII., 32.) 11

480. 1916. január 5. Országos ülés: a miniszterelnök válasza: 1. Bosnyák Géza interpellációjára a rekvirált lovak és fogatok árának késedelmes kifizetése tárgyában; 2. Fernbach Károly interpellációjára bizonyos Bács megyei problémákról 3. Rakovszky István interpellációjára: a miniszterelnök két újévi beszédében az osztrák centralista áramlatok elleni állásfoglalás okairól; válasz Rakovszky viszontválaszára és újbóli felszólalására; 4. Válasz Andrássy Gyula interpellációjára: az Entente-nak Görögországban a nemzetközi joggal ellenkező viselkedése, illetve a saloniki osztrák-magyar konzul letartóztatása tárgyában. (OKN 1910/XXVIII., 86-99., 89-90., 91-93., 94-95. és 100-101.) 12

481. 1916. január 12. Országos ülés: a miniszterelnök válasza: 1. Polónyi Géza interpellációjára Conrad vezérkari főnök magyarellenes nyilatkozatáról; 2. Szmrecsányi György interpellációjára a magyarságnak a megszállott szerb területek igazgatásában való mellőzése és elnyomása tárgyában. (OKN 1910/XXVIII., 189-191. és 199-200.) 24

482. 1916. január 17. Országos ülés: Montenegro feltétlen fegyverletételének bejelentése. (OKN 1910/XXVIII., 230.) 33

483. 1916. január 19. Országos ülés: ismételt kérés az ellenzékhez az olyan kérdések kerülésére, amelyeknek nyilvános feszegetése a háború alatt a nemzet érdekeire hátrányos. – Zárt ülésben való tanácskozások kérdése. Válasz Urmánczy Nándor interpellációjára: a hadsereg körében előforduló gyakori magyarellenes jelenségekről. (OKN 1910/XXVIII., 315., 320-322.) Levélváltás Apponyival a nemzeti érdekből aggodalmas interpellációk tárgyában. 34

484. 1916. január 25. Országos ülés: a miniszterelnök válasza: 1. Gedeon Aladár interpellációjára az főispánok hatáskörének az 1886:XXI. tc.-be ütköző kiterjesztéséről; 2. Haller István interpellációjára a kivándoroltak visszatelepítése ügyében; 3. Kelemen Béla interpellációjára Höfer altábornagy január 18-i hivatalos jelentésének közjogellenes kitétele tárgyában; 4. Rakovszky István interpellációjára a horvát országgyűlés 1915. június 14-i ülésén mutatkozó szeparatisztikus nagyhorvát törekvésekről. – Válasz Rakovszky viszontválaszára. (OKN 1910/XXVIII., 456-457, 465, 471-472, 474-478, 479-481.) 40

485. 1916. január 27. Országos ülés: a miniszterelnök válasza Károlyi Mihály sürgős interpellációjára a nyugdíj kiszabásánál a hadiév beszámításának a vasúti és postai alkalmazottakra való kiterjesztése tárgyában. – Válasz Károlyi Mihály viszontválaszára. (OKN 1910/XXVIII., 528-530., 530-531.) 51

486. 1916. január 28. Országos ülés: Huszár Károly indítványának megokolása a hadsegélyezésről szóló törvények és rendeletek megfelelő módosítása tárgyában. (OKN 1910/XXIX., 18-19, 20.) 56

487. 1916. február 3. Országos ülés: zárt ülésben való tanácskozások kérdése: „A parlamenti tárgyalásokat zárt ülésben célszerű és szerencsés dolognak nem tartom”. (OKN 1910/XXIX., 33. és 34. ) 60

488. 1916. február 4. Országos ülés: a háborús kivételes hatalom igénybevételére vonatkozó miniszterelnöki jelentések tárgyalása: a régi és az új középosztály; magyar bankok védelme; „A magyar államférfiaknak bölcsője és koporsója a bank”; A gazdasági munkák elvégzésének fontossága és a hadifoglyok alkalmazása; Az élelmezési kérdések; A Laehne- féle határozati javaslat bírálata; az ellenzék kritikája túlnyomólag a kormány közélelmezési tevékenységére vonatkozik; zsinórmérték a kivételes hatalom igénybevételénél. – Polémia Rakovszky Istvánnal: a miniszterek és a bankok; kérés a Ház minden oldalához a szenvedélyek és pártviták élesztésére alkalmas kérdések kerülése érdekében. (OKN 1910/XXIX., 64-73, 74.) 63

489. 1916. február 10. Országos ülés: a háborús kivételes hatalom igénybevételére vonatkozó miniszterelnöki jelentések tárgyalása: 1. Polémia Vázsonyi Vilmossal: az eladási kényszer és a kisárus, nagykereskedő és a termelő; helyi és országos ármaximálás; a burgonya áralakulása Budapesten. – 2. Polémia Szmrecsányi Györggyel: a katonai intendatúra és a hadsereg szükségleteinek beszerzése körüli visszaélések; az országos élelmezési központ terve és gr. Tisza Kálmán igazgatósági tagsága. – 3. Újabb Polémia Szmrecsányival: a hadseregszállítók listája és a miniszterelnök intézkedései a hadi szállítások körüli közbenjárások ügyében; a magyar közélet tisztasága; az összeférhetetlenségi törvény revíziójának és szigorú végrehajtásának szüksége különösen a hadi szállításokkal kapcsolatban. (OKN 1910/XXIX., 128-129., 142-143. és 143-144.) 80

490. 1916. február 12. Országos ülés: válasz Károlyi Mihály interpellációjára a pozsonyi zászlósértés ügyében: hadügyminiszteri rendelet a hadbavonuló csapatok zászlóhasználatáról; részletek Frigyes főherceg hadseregfőparancsnok 1916. január 29-i válaszleveléből; „óvakodjunk félreérteni egy-egy zavaró incidenst”; „Járjunk el annak orvoslása végett, de tartózkodjunk könnyelmű nyilatkozatoktól”. – Válasz Károlyi viszontválaszára: Tiltakozás ennek a kérdésnek „ezzel a megbocsájthatatlan könnyelműséggel” tárgyalása ellen. (OKN 1910/XXIX., 203-204., 205.) 87

491. 1916. február 15. Országos ülés: a háborús kivételes hatalom igénybevételére vonatkozó miniszterelnöki jelentések folytatólagos tárgyalása: a német nyelv a középiskolai oktatásban; a kivételes hatalom alapján kibocsátott kormányrendeletek feldolgozásának elmaradása; felvilágosítás a rokkantügy fejleményeiről, jelenlegi állásáról és a tervezett intézményekről; a hadirokkantak és a hadiárvák gondozásának összekapcsolása; a gazdasági munkák elvégzésének fontossága és a hadifoglyok alkalmazása; az 1916-os termésnek a közélelmezés számára biztosítása; a kormány közgazdasági működése és a német példák; a gyen-gébb egzisztenciák hitelügyi védelme; a Haditermény Részvénytársaság és a bankok üzleti haszna és állítólagos árfelhajtó tevékenysége. (OKN 1910/XXIX., 222-230.) 93

492. 1916. február 16. Országos ülés: elnöki javaslat a magyar-horvát kisebb egyesített címer megállapítására kiküldött magyar országos bizottság jelentésének napirendre tűzése tárgyában. (OKN 1910/XXIX., 258.) 109

493. 1916. február 18. Országos ülés: az 1868:XXX. tc. 62. §-ának kiegészítése ügyében, a magyar-horvát kisebb egyesített címer megállapítására kiküldött magyar országos bizottság törvényjavaslatának tárgyalása: a címerügynek törvényi vagy rendeleti szabályozása; „a törvényhozásnak bármikor joga van a címerkérdést rendezni”; a valóságban azonban a magyar törvényhozás is megelégedett bizonyos elvek kimondásával, de a címerek heraldikus rendezését a fejedelemre bízta, ez a törvényjavaslat is „nem címert állapít meg, hanem lehetővé teszi egy megfelelő címer megállapítását a korona számára”; a közös kis címer megállapításánál a miniszterelnök által elkövetett súlyos hiba. (OKN 1910/XXIX., 304-306.) 110

494. 1916. február 23. Országos ülés: válasz: 1. Simonyi-Semadam Sándor interpellációjára: a békére való átmenetnek belső gazdasági szempontból való előkészítése tárgyában, 2. Bakonyi Samu interpellációjára: a katonai szolgálatra behívottak választójogának megóvása ügyében. (OKN 1910/XXIX., 356-357. és 372-373.) Az országgyűlés újabb elnapolása. 115

495. Válasz és pohárköszöntő a bosnyák hódoló küldöttség előtt 1916. március 30-án: a Monarchia „kultúrmunkája” Bosznia-Hercegovinában; a Magyarországot és Bosznia-Hercegovinát összefűző szálak. (Az Újság, 1916. március 31.) 121

496. Nyilatkozat Otto König német újságírónak: a Monarchia ereje kitart; a budapesti búzakenyérről; az idei termésről; a Központi Hatalmak szorosabb gazdasági együttműködéséről. (Az Újság, 1916. április 1.) 123

497. Köszöntő beszéd a bolgár szobranje küldöttsége előtt 1916. május 1-jén: Bulgária útja a Központi Hatalmakkal való szövetségig. (Az Újság, 1916. május 2.) 124

498. A miniszterelnök felhívása a hadiárva-gondozásban való részvételre. (Az Újság, 1916. május 3.) 126

499. Nyilatkozat a Berliner Tageblatt-nak: a béke objektív és szubjektív feltételei; a Németországhoz és Ausztriához való viszony; a magyarországi nemzeti-ségekről: „a románok, a tótok, a ruténok is tökéletesen teljesítették kötelességüket”; „Romániában is nagyon jól tudják, hogy egyetlen magyarországi román sem kívánja, hogy „felszabadítsák”, legkevésbé orosz segítséggel”. (Az Újság, 1916. június 2.) 128

500. Kiáltvány és beszéd a tuberkolózis elleni harccal kapcsolatban: I. a tuberkolózis méretei Magyarországon és fokozott veszélyei a hadi helyzetben; az állam és a társadalom együttműködésével elérhető nagymértékű javulás; II. a tuberkolózis veszélyének katonai és polgári oldala; a Tüdővész Ellenes Védekezés Központjának megalakítása és tervezett koordináló szerepe. (Az Újság, 1916. május 31. és június 7.) 130

501. 1916. június 7. Országos ülés: tájékoztatás az új ülésszak munkaprogramjáról. (OKN 1910/XXX., 9.) A hadi események vázlata 1916. január 17-től 1916. június 7-ig. – A katonai és külpolitikai helyzet 1916 júniusának elején. 133

502. 1916. június 9. Országos ülés: válasz Apponyi Albert sürgős interpellációjára az Ausztriával megkezdett gazdasági kiegyezési tárgyalásokról. – Válasz Apponyi viszontválaszára. (OKN 1910/XXX., 18-20. és 21-22.) 136

503. 1916. június 14. Országos ülés: az 1916/17. költségvetési év első hat hónapjára vonatkozó indemnitási javaslat általános tárgyalása: visszapillantás a hadi eseményekre és tájékoztatás a harctéri helyzetről; offenzívánk Olaszország ellen; a Bruszilov-féle nagy orosz támadás remélhetőleg csak „múló epizód lesz”; „ma is az addig elért eredmények iránti mélységes hálával s a jövőbe vetett jogos bizalommal tekinthetünk ezen óriási harc változó eseményeire”; a közös hadügyminiszter Grey elleni polemikus nyilatkozatának felolvasása. (OKN 1910/XXX., 27-30.) Az orosz offenzíva előrehaladása. – Tisza tájékoztató levele Andrássynak. 142

504. 1916. június 15. Országos ülés: az 1916/17-es költségvetési év első hat hónapjára vonatkozó indemnitási javaslat általános tárgyalása: tekintettel az ellenséges nagyhatalmak magatartására, egyelőre „merőben felesleges volna a béke feltételeiről beszélni”; a lengyel-kérdés: „e Monarchia minden illetékes tényezője rajta lesz, hogy a lengyel kérdés a lengyel nemzet kívánságainak és létérdekeinek lehetőleg messzemenő tekintetbevételével rendeztessék”; „status quo ante nincsen többé” belügyi vonatkozásban sem. (OKN 1910/XXX., 113-115.) 148

505. 1916. június 16. Országos ülés: Beck Lajos indítványának megokolása a birtokpolitikai reform tárgyában: „azok az elvek, melyek megérdemlik az elv nevet, az illető személyével összeforrott élő valóságok, és azok megváltoztatása […] semmi esetre sem olyan könnyű dolog, mint egy más köntös felvétele”; „én reám nézve az életnek egyik legkeservesebb tapasztalata volna, ha arról kellene meggyőződnöm, hogy a gazdasági szabadság elve a magyar birtokpolitika terén csődöt mondott”; „én mindig a legnagyobb hévvel tiltakoztam az ellen, […] hogy a liberalizmus szent neve azonosíttassék azokkal a gazdasági irányzatokkal, melyek a gyengék iránti közönyösséget írták zászlójukra”; a gazdasági liberalizmus célja; „nem az a kérdés, hány ember óhajt földet, hanem az a kérdés, hány ember van, aki rendelkezik azokkal az előfeltételekkel, amelyeknek folytán ő annak a földnek csakugyan ura és gazdája lehet”; a birtokpolitikai akció demokratikus alapelve; „ez az akció nem szabad, hogy egy mesterkélt, apriorisztikus alapon felépített legyen”; telepítési politikáink eddigi eredménytelenségének fő oka, hogy nem számolt a magyar nép lélektanával; „a magyar ember, ha birtokot vesz, szabad ura akar lenni birtokának”; „a magyar népet ne boldogítsuk mi sem örökbérlettel, sem járadékbirtokkal, azt örök szolgaságnak fogják tekinteni”; a háborúval kapcsolatos birtokpolitikai reform időszerűtlensége. – Válasz Beck Lajos viszontválaszára. (OKN 1910/XXX., 127-130 és 131.) 155

506. 1916. június 28. Országos ülés: a miniszterelnök nyilatkozata a harctéri helyzetről. – Válasz Rakovszky Istvánnak a miniszterelnök nyilatkozatával kapcsolatos kérdéseire. (OKN 1910/XXX., 136. és 137.) 163

507. 1916. július 5. Országos ülés: válasz Andrássy Gyula interpellációjára az ellenzéknek a külügyi helyzetről való hiteles tájékoztatása tárgyában. (OKN 1910/XXX., 232-233.) Az interpelláció előzményei és utójátéka (az ellenzéki „bizalmas tanács” informálása; félreértések; a Függetlenségi Párt kettészakad). 165

508. 1916. július 12. Országos ülés: nyilatkozat Bródy Ernő interpellációjával kapcsolatban a munkaügyi panaszbizottság működésére vonatkozóan: „a jelen pillanatban a munkabeszüntetés fegyvere, amely teljesen jogosult gazdasági fegyver normális viszonyok között, nem létezik”. (OKN 1910/XXX., 381-382.) A Ház üléseinek elnapolása július 15-től augusztus 9-ig. 171

509. 1916. augusztus 9. Országos ülés: nyilatkozat Károlyi Mihály és Apponyi Albert napirend előtti felszólalására az Egyesült Függetlenségi és 48-as Pártban beállt szakadás ügyében: az ellenséges román és az Entente-sajtó Károlyiék pártalakításáról; „én nem beszélek itt Romániáról, hiszen ott nem felelős tényezők ellenséges áramlatával állunk ma szemben”; amíg ellenségeink a Monarchia és különösen a magyar állam szétdarabolását hirdetik, „addig ebben a Házban nem békéről kell beszélni, hanem győzelemről.” (OKN 1910/XXXI., 11-12.) 173

510. 1916. augusztus 23. Országos ülés: I. Nyilatkozat Apponyi, Andrássy és Rakovszky napirend előtti felszólalásáról az ellenzéki „bizalmi tanács” tagjainak lemondása tárgyában. – Válasz Andrássy helyreigazító kijelentésére. – II. Válasz: 1. Holló Lajos interpellációjára a politikai és katonai helyzet tárgyában; 2. Károlyi Mihály interpellációjára a kormányzat és a hadvezetőség közötti viszonyról; 3. Apponyi Albert interpellációjára a politikai helyzet és az Ausztriával folyó gazdasági kiegyezési tárgyalások ügyében; válasz Apponyi viszontválaszára. – III. Helyreigazító nyilatkozat Rakovszky István interpellációjával kapcsolatban Olaszországnak felajánlott területi engedményeink őszintesége tárgyában. (OKN 1910/XXXI., 225-227. és 227-228., 277-280., 293-295., 300. és 301-302., 310.) A hadi és külügyi helyzet. (Változás a fővezérletben az északkeleti arcvonalon; Románia augusztus 17-i szövetségi szerződés az Entente-tal.) 180

511. 1916. szeptember 5. Országos ülés: I. Nyilatkozat a román hadüzenetről: „ilyen orvtámadás az egész világon példátlanul áll”; „azok a katonai intézkedések, amelyek meg voltak állapítva, a legnagyobb gyorsasággal folynak tovább, és remélem, rövid idő alatt meg fogják hozni gyümölcseiket”; „nekünk kötelességünk […] fenntartani a nemzet egységét a nemzeti létért folyó küzdelem egész vonalán” – II. Nyilatkozat az ellenzéki vezérek napirend előtti felszólalásaira: „a támadás pillanatára nézve tévedésbe ejttettünk, […] magára a romániai fegyverkezésre nézve nem éltünk illúzióban, […] ebben a tekintetben a Monarchiának bukaresti követét semmiféle szemrehányás nem illetheti, […] az ő ottani működéséért dicséret és elismerés illeti”; „ne tépázzuk meg azt az erkölcsi tőkét, amelyre a magyar nemzetnek a megpróbáltatásnak, a harcnak ebben a nagy pillanataiban szüksége van.” – III. Helyreigazító kijelentések az olasz kérdésben, területi ajánlataink őszinteségről. – IV. Helyreigazító nyilatkozat az erdélyi menekültek ügyében. – V. Három napirendi felszólalás a bejegyzett interpellációk törlése tárgyában. (OKN 1910/XXXI., 449-452., 462-467., 469-470. és 470-471., 477-478., 480., 480-481. és 482-483.) Előzmények: a Ház elnapolása szeptember 5-ig; Tisza előkészületei a szeptember 5-i ülésre; az augusztus 27-i román hadüzenet és meglepetésszerű betörés; az egységes fővezérlet megteremtése. 203

512. 1916. szeptember 6. Országos ülés: Andrássy Gyula indítványának indoklása a delegáció összehívása ügyében. – Apponyi Albert indítványának megokolása az 1867:XII. tc. 39. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. – Válasz Győrffy Gyula interpellációjára Erdély és fenyegetett lakosságának védelmére vonatkozó miniszterelnöki kijelentések ügyében. (OKN 1910/XXXI., 493-500. és 528-529.) 229

513. 1916. szeptember 12. Országos ülés: napirendi felszólalás: kérés a Ház tagjaihoz a szeptember 13-án kezdődő külügyi vitában a nagy állami érdekek szemmel tartása iránt. (OKN 1910/XXXII., 73.) 242

514. 1916. szeptember 13. Országos ülés: I. Andrássy és Apponyi indítványainak együttes tárgyalása: 1. Polémia Andrássyval: az 1867:XII. tc. jogi természete, az olasz tárgyalások és a román támadás kérdése; 2. Polémia Rakovszkyval: az erdélyi betörésre vonatkozóan nincs ellentét a miniszterelnök és a külügyminiszter kijelentései között, Rakovszky kútmérgező nyilatkozatai. - II. Válasz Urmánczy Nándor interpellációjára a magyarság helyzetéről a háborúban és az önálló magyar hadsereg felállításáról. (OKN 1910/XXXII., 84-92., 112-113. és 120-121.) Burián-interjú a Budapest Hírlap 1916. szeptember 13-i számában. 243

515. 1916. szeptember 14. Országos ülés: napirend előtti felszólalás az erdélyi menekültek hadimunkára való alkalmazása ügyében. - Személyes ügy Rakovszky Istvánnal a Burián-féle interjúval kapcsolatban. (OKN 1910/XXXII., 126-127. és 127.) 263

516. 1916. szeptember 20. Országos ülés: válasz  1. Ábrahám Dezső interpellációjára gr. Czernin Ottokár volt bukaresti követ kitüntetése tárgyában 2. Szterényi József interpellációjára az erdélyi menekültek segélyezése és kártalanítása ügyében; válasz Szterényi viszontválaszára; 3. Károlyi Mihály interpellációjára a király katonai felségjogainak átruházása tárgyában; válasz Károlyi viszontválaszára. (OKN 1910/XXXII., 284-285., 290-291., 294-295., 301. és 302.) 266

517. 1916. szeptember 21. Országos ülés: Andrássy és Apponyi indítványainak folytatólagos tárgyalása: 1. Beszéd a vita bezárása után: tartózkodnunk kell az osztrák belviszonyokba való beavatkozástól; a lengyel kérdés; a kormányt a román betöréssel kapcsolatos feladatok megoldásánál nem vezetik pártpolitikai szempontok; vita az 1867:XII. tc. 25. §-ának értelméről; a miniszterelnök felfogása közelebb áll Apponyi, mint Andrássy indítványához anélkül, hogy bármelyiket magáévá tehetné; „közös kiegyezési törvény nincs”, hanem van egy magyar és egy osztrák kiegyezési törvény; a miniszterelnök befolyása a külügyekre; külügyi kérdések: viszonyunk az Amerikai Egyesült Államokkal és Németországgal; a román hadüzenet; Románia támadása vétkes könnyelműség is volt saját érdekei szempontjából; „bízom Istenben, Románia el fogja szenvedni bűnös támadásának következményeit”; 2. Válasz Andrássy és Apponyi záróbeszédére: katonai kérdések: a felmentések, a magyar elem fokozatos érvényesülése a hadseregben, a Maros-vonal hadászati jelentősége, Erdély határszéli részeinek kiürítése, még egyszer az 1867:XII. tc. jogi természetéről; az osztrák delegáció összehívásának sürgetése beavatkozás Ausztria belügyeibe; külügyi kérdések: az olasz diplomáciai akció, szövetségünk Bulgáriával és a balkáni helyzet kedvező alakulása a bukaresti béke óta 3. Személyes ügy Andrássyval: a kölcsönös támadások mérlege. (OKN 1910/XXXII., 303-337. és 338.) Hadihelyzet Erdélyben 1916. szeptember 5. és szeptember 29. között. 271

518. 1916. szeptember 27. Országos ülés: válasz Nagy Vince interpellációjára néhány katonai kérdés tárgyában. (OKN 1910/XXXII., 446.) 294

519. 1916. szeptember 29. Országos ülés: a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről beadott ötödik miniszterelnöki jelentés folytatólagos tárgyalása: három határozati javaslat a választójog kiterjesztése, a legfontosabb iparcikkek árának maximálása és a véderőről szóló 1912:XXX. tc. 29. §-ának módosítása tárgyában; polémia Károlyi és Pallavicini beszédével a közellátás bizonyos kérdéseiről; bajok a maximális árak érvényesülése körül; megnyugtatás a közélelmezésnek a jövő aratásig való biztosítása felől; az Élelmezési Hivatal szervezése; kérés a Ház minden oldalához, jöjjenek a szervezés munkájában pártkülönbség nélkül a közügy segítségére. (OKN 1910/XXXII., 493-498.) A Ház december 7-ig elnapolja üléseit. 295

520. 1916. november 27. Országos ülés: I. Ferenc József elhunyta alkalmából a nemzeti gyász kifejezésére juttatása. (OKN 1910/XXXIII., 5-6.) Előzmények: a király halála; a koronázás időpontjának és a nádorhelyettes személyének meghatározása; a trónörökös rendszeres tájékoztatása a legfontosabb állami ügyekről. 306

521. 1916. december 6. Országos ülés: válasz: 1. Polónyi Dezső interpellációjára a román betörés által sújtott székelység kármentesítése és segélyezése tárgyában; 2. Pallavicini György interpellációjára a katonai szolgálatot teljesítő országgyűlési tagok bevonulására kiadott hadseregparancs ügyében; válasz Pallavicini viszontválaszára. (OKN 1910/XXXIII., 20., 21-22. és 22.) 312

522. 1916. december 12. Országos ülés: a miniszterelnök nyilatkozata a Központi Hatalmak 1916. december 12-i békejegyzékével kapcsolatban. (OKN 1910/XXXIII., 81-84.) Az Entente a békeajánlatot visszautasítja. (A hadi események vázlata 1916. szeptember 29-től december 12-ig.) 315

523. 1916. december 13. Országos ülés: az 1916/17-es költségvetési év második felére szóló indemnitás és a külkereskedelmi viszonyok ideiglenes rendezésére vonatkozó 1916:II. tc. rendelkezéseinek az 1917-es évre való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása; a lengyel kérdés; a román betöréssel kapcsolatos segélyakció, a gazdasági kiegyezés és a kereskedelmi szerződések ügye. (OKN 1910/XXXIII., 90-91. és 102.) 322

524. 1916. december 14. Országos ülés: válasz Apponyi Albert sürgős interpellációjára a közgazdasági kiegyezés tárgyában; válasz Apponyi viszontválaszára. (OKN 1910/XXXIII., 110. és 111.) 326

525. 1916. december 15. Országos ülés: válasz Barabás Béla interpellációjára IV. Károly király arcképének a hivatalos helyiségekben magyar királyi méltóságának megfelelő formában való alkalmazása tárgyában. (OKN 1910/XXXIII., 116-117.) 328

526. 1916. december 16. Országos ülés: a koronázási hitlevél és a koronázási eskü tervezetének tárgyalása. (OKN 1910/XXXIII., 150-152., 155., 159-160.) 330

527. Beszéd a Nemzeti Munkapártnak a koronázással kapcsolatos nádorhelyettesítés ügyében 1916. december 17-én tartott értekezletén. (Az Újság, 1916. december 18.)(Előzmények: az ellenzék és a nádorhelyettesítés.) Tisza nádorhelyettesi megbízottá választása. – A december 30-i koronázás. – A trónváltozás új embereket emel fel. 339

528. 1917-es újévi beszéd: emlékezés I. Ferenc Józsefre; a nádorhelyettesség és a közérdek szempontja; változások a Monarchia vezető állásaiban; a régi összbirodalmi szellem feltámasztása helyett az új osztrák kormány koncentrációs kísérlete a dualizmus és paritás alapján; a román veszély és szemrehányások az erdélyi román betöréssel kapcsolatban; békejegyzékünk és az Entente válasza; békekészségünk ellenére a háború kényszerű folytatása; bizalom a jövőben. (Az Újság, 1917. január 2.)(Katonai és külpolitikai helyzet 1916 végén.) 344

529. 1917. január 23. Országos ülés: a miniszterelnök nyilatkozata gr. Zichy Aladár napirend előtti felszólalására a hadiszállítások körüli közbenjárások ügyében. (OKN 1910/XXXIII., 283.) 353

530. 1917. január 24. Országos ülés: válasz: 1. Apponyi Albert interpellációjára a kereskedelmi szerződések és az Ausztriával folyó gazdasági kiegyezési tárgyalások ügyében; válasz Apponyi viszontválaszára és újabb nyilatkozatok; 2. Lovászy Márton interpellációjára Wilson elnök január 22-i szenátusi üzenete tárgyában; 3. Zlinszky István és gr. Haller József interpellációjára a hadseregszállításokban közbenjárt képviselők névjegyzékének bemutatása ügyében: „lehet valami tisztességes és inkompatibilis és lehet valami a törvény értelmében kompatibilis és mégsem tisztességes”; az „ajánló” és „érdeklődő” képviselők névjegyzéke. – Nyilatkozat Szterényi József összeférhetetlenségi bejelentésére. (OKN 1910/XXXIII., 351-352., 353-354., 354-355., 355-356., 359-360., 364-367., 368-369. és 368.) 354

531. 1917. január 25. Országos ülés: nyilatkozat Szterényi József újabb összeférhetetlenségi bejelentésére. – Személyes ügy Rakovszky Istvánnal a hadiszállítások körüli közbenjárások tárgyában. (OKN 1910/XXXIII., 376-377. és 394., 395.) 369

532. 1917. január 31. Országos ülés: válasz Mezőssy Béla interpellációjára a hadiszállításokban közbenjárt képviselők névsora ügyében. (OKN 1910/XXXIII., 498-499.) 371

533. 1917. február 5. Országos ülés: nyilatkozat a február 1-jén kezdődött korlátlan tengeralattjáró-háborúról. (OKN 1910/XXXIV., 9-11.) Az ellenzéki vezérek – Károlyi kivételével − tudomásul veszik a miniszterelnök jelentését. – A korlátlan búvárhajóharc külpolitikai következményei. 374

534. 1917. február 7. Országos ülés: válasz Kelemen Béla interpellációjára: a harctéri egészségügyi szolgálat és a front mögött katonai részről tapasztalható vagyonpazarlás tárgyában. (OKN 1910/XXXIV., 95-98.) A király február 6-i levele Tiszához: „…Ich bitte Sie mir aus Ihrer Partei Kandidaten für die Ministerpräsidentenstelle zu nomieren.” („Arra kérem, hogy nevezzen meg jelölteket a pártjából a miniszterelnöki posztra.”) 379

535. 1917. február 8. Országos ülés: a most dúló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos általános tárgyalása: határozati javaslatok a választójog kiterjesztése valamint a hadi rokkantak, özvegyek és árvák megfelelő ellátása tárgyában; a választójog kérdése nem tartozik a hálatartozás rovatába; a hadrakeltek családtagjainak segélyezése; a hadirokkant-, özvegy- és árvaellátás; intézkedések a rokkantügy terén; a hadirokkantak, özvegyek és árvák gondozásának terve egységes országos intézmény keretében. – A törvényjavaslat részletes tárgyalása: állásfoglalás Rakovszky Istvánnak a „hősök választójogáról” szóló indítványa ellen; „amíg lesz egy parányi erő bennem, ezt mindig oda fogom vetni annak érdekében, hogy ezt a nemzetet a könnyelmű választójogi radikalizmus veszélyétől megmentsem”. – Polémia Andrássyval: Andrássy változó álláspontja a választójog kérdésében; a divatos választójogi jelszavak és a világtörténelem tanulságai. (OKN 1910/XXXIV., 111-114., 125-129. és 130.) 384

536. 1917. február 10. Országos ülés: Kelemen Béla indítványának megokolása az állami és vármegyei polgári köztisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak természetbeni járandóságokkal való segélyezése tárgyában. (OKN 1910/XXXIV., 175-176.) 399

537. 1917. február 21. Országos ülés. – Válasz Holló Lajos interpellációjára az újabb külügyi nyilatkozatok és a békefeltételek tárgyában: Németországgal való békeszövetségünk védelmi jellege; bizalom a korlátlan tengeralattjáró-háború sikerében. (OKN 1910/XXXIV., 311-312.) 402

538. 1917. február 26. Országos ülés: I. A világháború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről beadott hatodik miniszterelnöki jelentés folytatólagos tárgyalása: polémia Andrássyval: Andrássy bírálata Sztranyavszky Sándorról; a háború oka és Németország gazdasági terjeszkedése; a szénellátás nehézségei és az osztrák kormány lojalitása; külügyi kérdések: diplomáciai konverzáció az Egyesült Államok a béke előbbrevitele érdekében, a magyar kormány befolyása a külügyek vezetésére; a papírkérdés; az ellenzék elutasító magatartása és alaptalan vádjai az élelmezés terén;  „nem az a cél, hogy mi jobban éljünk, mint szövetségeseink”; „Magyarországnak érdeke az erős Ausztria”. A magyarellenes gyűlölet veszélye Ausztriában. – II. Válasz Apponyi és Károlyi interpellációira az Ausztriával kötendő gazdasági kiegyezés tárgyában. (OKN 1910/XXXIV., 437-441. és 443-444.) 405

539. 1917. február 28. Országos ülés: a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről beadott hatodik miniszterelnöki jelentés folytatólagos tárgyalása; a hazai románság elhelyezkedése a magyar közéletben; a román betörés; polémia Andrássy, Pallavicini és Szterényi beszédével: hibák a horvát kérdés kezelésében; Károlyi amerikai kirándulása; ármaximálások; a kormány birtok-politikája; a hadiszállítások körüli visszaélések; élelmezési kérdések; hibás gazdasági politikánk a Balkánnal szemben; elkeseredés ellenünk Ausztriában és Németor-szágban a közélelmezési bajokért; az 1910-es választások és a közvélemény alakulása; a koncentrációs kabinet kérdése külföldön és nálunk; Ausztriával való viszonyunk és a „munkapárti imperializmus”; „egy új korszak küszöbén állunk”; ezen új korszak igazi jeligéje: „az emberi méltóság és az emberi boldogság összes előfeltételeinek megszerzése az egész emberiség, a nagy tömegek számára”; a társadalmi és a politikai demokrácia; a politikai demokráciának a társadalmi demokrácián kell felépülnie. II. Személyes ügy Pallavicinivel: Pallavicini igazgatósági tagságai és Tisza összeköttetése a Hitelbankkal. III. Válasz: 1. Preszly Elemér interpellációjára a hadifoglyok ügyében; 2. Pallavicini György interpellációjára a kormány és a Magyar Gazdaszövetség február 22-i közgyűlése tárgyában: „a liberalizmus ellenségei igyekeznek belemagyarázni a liberalizmusba oly dolgokat, amelyek […] az igazi liberalizmussal homlokegyenest ellentétben vannak.” 3. Sümegi Vilmos interpellációjára a magyar sajtó papírellátása tárgyában. Válasz Sümegi viszontválaszára: „ebben az utolsó három esztendőben nagyon sokszor elveszíthette volna kedvét az ember”. (OKN 1910/XXXIV., 482-499., 500-501., 508., 510-511., 514. és 514-515.) 417

540. 1917. március 12. Országos ülés: válasz Apponyi Albert sürgős interpellációjára a közös élelmezési tanács (bizottság) tárgyában. – Válasz Apponyi viszontválaszára. (OKN 1910/XXXV., 56-58. és 59.) Andrássy királyi kihallgatása és az ezzel kapcsolatos ellenzéki pletykák. – Tisza panaszai az ellenzék állandó intrikái miatt. 451

541. 1917. március 14. Országos ülés: válasz: 1. Gedeon Aladár interpellációjára a Gömör megyei főispán hivatali visszaélései tárgyában; válasz Gedeon viszontválaszára; 2. Polónyi Géza interpellációjára a magyar nemesi testőrség ügyében; válasz Polónyi viszontválaszára és újbóli felszólalására. (OKN 1910/XXXV., 99-100., 103. és 111-112., 112., 113.) 459

542. 1917. március 21. Országos ülés: válasz Szmrecsányi György interpellációjára: hazaárulás gyanúja alatt álló horvátországi képviselők ügyével kapcsolatban az ország biztonságának megóvása szempontjából elkövetett mulasztások tárgyában; válasz Szmrecsányi viszontválaszára és újabb nyilatkozatára. (OKN 1910/XXXV., 261-262., 268-269. és 270-271.) Adat Szmrecsányi „magyarfaló” összeköttetéseiről és vádjainak állítólagos megbízhatóságáról. 467

543. 1917. március 24. Országos ülés: újabb polémia a Szmrecsányi György március 21-i interpellációs beszédében hazaárulással gyanúsított horvátországi képviselők ügyében. (OKN 1910/345-347. és 347.) Az orosz forradalom kitörése és a magyar kormány nyilatkozata. Újabb királyi kihallgatások. –Amerika hadat üzen Németországnak és megszakítja velünk a diplomáciai összeköttetést. Az április 12-i botrányos ülés és az országgyűlésnek bizonytalan időre szóló királyi elnapolása. 477

544. Beszéd a Nemzeti Munkapárt 1917. április 13-án tartott értekezletén: Urmánczy Nándor állításainak cáfolata a király magyarországi tartózkodása és a belgrádi katonai kormányzóság közjogellenes állapotai dolgában; a képviselőházi nagy politikai vita tárgyai és főleg a koncentrációs kabinet kérdése; az ellenzéki vezérek példátlan eljárása a királyi kihallgatások tekintetében: „igazán szégyellem magamat, hogy a magyar közéletnek vezető tényezői körül ilyen rendszere a politikainak látszó akcióknak kifejlődött”; a koncentrációs kabinetnek tárgyi és személyi előfeltételei hiányoznak; a koncentráció hangoztatásában „bajos nekünk mást látni, mint olyan jelszavat, amivel nem koncentrációt, de dezorganizációt kívánnak elérni”; a választójog kérdése: a „hősök választójoga”, a porosz és a magyar választójog, „meg kell maradnunk a nemzeti reálpolitikának azon az útján, amely nem ismer megállást”, a választójogi radikalizmus veszélyei; Magyarország leginkább biztosítottnak tekinthető forradalmi mozgalmak ellen; az április 12-i botrányos ülés és az elnapolás oka; a kormány teljesíteni fogja kötelességét mindinkább, amíg az alkotmányos tényezők bizalmát bírja. (Budapesti Hírlap, 1917. április 14.) − Ellenzéki nyilatkozatok az április 13-i beszéddel kapcsolatban és a miniszterelnök helyreigazító kijelentései. 487

545. Beszéd a Nemzeti Munkapárt 1917. május 24-i értekezletén: az április 28-i kir. kéziratnak megfelelő népjóléti intézkedések sorozata; a nemzetiségek ügyében szükséges büntetőjogi és tanügyi tennivalók; a választójogi reform hármas iránya: a vitézségi érem és a bizonyos földterület tulajdonosainak választójoga, az ipari munkás szavazók számának növelése; a választójogi radikalizmus a magyar közéletet kiszolgáltatná a „a felekezeti, nemzetiségi és közjogi legszélsőbb demagógiának”; „végveszélyt jelent az országra és végveszélyt jelent a dinasztiára nézve”; „a kormányválság közvetlen oka a választójog”; „hűtlen szolgái volnánk a hazának és királyunknak, ha más útra léptünk volna” és „ha meg nem próbálnánk mostani független állásunkból is megállítani azt a törekvést, amely végveszélybe viheti a nemzetet”; a Munkapárt mint ellenzék feladata; „azt hiszem, az az út, melyre hívlak benneteket, nem dicstelen, nem reménytelen és nem haszontalan”; döntsön a párt a jövőbeni magatartásáról; köszönet a párt egyhangú helyeslő állásfoglalásáért; „akik, lelkiismeretünk szavát követve, együtt maradunk: küzdjünk tovább vállvetve, felemelt fővel, abban a büszke öntudatban, hogy királyunknak és hazánknak szolgálatában becsületes munkát végzünk.” (Az Újság, 1917. május 25.) (Előzmények: az április 28-i bizalmi és választójogi kézirat; a félhivatalos kommentár; a koncentrációs kormány terve meghiúsult; Tisza „nyakassága” a választójog kérdésében és küzdelme a választójogi radikalizmus ellen; május 21-én lemond; lemondásának előzményei és okai.) A hosszú kormányválság megszűntetésére irányuló tárgyalások. – A június 15-i kormányváltozás. – Tisza huszárezredes, a többségi ellenzék vezére. 500

546. 1917. június 21. Országos ülés: I. Gr. Esterházy Móric miniszterelnök programbeszéde: a Tisza-kormány lemondásának oka; a háborús állapot következményei a kormányra és az ellenzékre nézve; a kormányprogram részletei, különösen az Ausztriával való gazdasági kiegyezés és a választójog ügye; a legnagyobb mértékben aggasztó a király személyének előtérbe helyezése a választójogi reform vitás kérdésében; magyarellenes támadások az osztrák parlamentben. – II. Személyes ügy Andrássyval: a király személyének bevonása a választójogi kérdésbe. (OKN 1910/XXXVI., 15-19. és 26.) 523

547. 1917. június 25. Országos ülés: az indemnitási törvényjavaslat: polémia a pénzügyminiszter beszédével; az osztrák belpolitikai fejlemények és kérés a miniszterelnökhöz a magyar állam szuverenitásának megvédésére; polémia két románajkú képviselő magyarellenes vádjaival; a hazai románság magatartása a román betörés alkalmával; ebből le kell vonnunk a következtetéseket a nemzetiségi politikánkban; a választójogi kérdés: polémia Andrássyval, békeajánlat a miniszterelnöknek az ipari munkások szavazati jogának mielőbbi reformja érdekében, a választójogi kérdést „csak konkrét viszonyok alapos ismeretével lehet eldönteni”; „Pető képviselő úr meg akarja teremteni a Pető képviselő úr Magyarországát, mi pedig fenn akarjuk tartani a mienket”; küzdelem a választójogi radikalizmus veszélyei és nemzetbontó törekvései ellen; „ez az a szent és igaz ügy, amelynek […] szentelem minden erőmet, életemet”. – II. Polémia Apponyival: az ipari munkások választójoga és Pető Sándor Magyarországa. (OKN 1910/XXXVI., 114-127. és 134-135.) Andrássy Tisza békeajánlatáról. 534

548. 1917. június 27. Országos ülés: a magyar-horvát pénzügyi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1906:X. tc. hatályának újabbi meghosszabbítására vonatkozó törvényjavaslat általános tárgyalása: tartós unionista politika reménye és aggodalom a horvát választójog állítólagosan tervezett radikális megreformálásával kapcsolatban. (OKN 1910/XXXVI., 215-216.) 559

549. 1917. július 4. Országos ülés: gr. Tisza István sürgős interpellációja a miniszterelnökhöz az osztrák miniszterelnöknek a békefeltételekre vonatkozó június 27-i nyilatkozata és a hozzá fűzött félhivatalos hírlapi közlemény tárgyában: kétértelmű és közjogilag helytelen kifejezések kiküszöböléséről való gondoskodás.  – Viszontválasz a miniszterelnök válaszára. (OKN 1910/XXXVI., 236-238. és 240.) 561

550. 1917. július 12. Országos ülés: I. A magyar felelős miniszterek számának ideiglenes felemeléséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása: „nincs annál tévesebb, mint azt hinni, hogy egy ügyet megoldhatunk, ha különös hivatalt állítunk fel annak ellátására”; „a törvényjavaslatot elfogadjuk anélkül, hogy álláspontjával azonosítanók magunkat”; polémia a belügyminiszterrel a június 27-i utcai zavargások és a Munkapárt elleni tüntetés tárgyában; polémia Vázsonyi igazságügyminiszterrel és a miniszterelnökkel a választójog kérdésében; védekezés Andrássy személyes támadásával szemben: a „veszélyes ember” „nem tudja előrelátni a veszélyeket”, bukásba vitt egy bankot, tönkretette az óriási szabadelvű pártot és megbukott óriási többségével; visszhang a miniszterelnök válaszára; interpelláció a külpolitika és az Ausztriához való viszony tárgyában: a paritásos dualizmus védelme; „az a háború egy ránk kényszerített védelmi háború”; Károlyiék „a béke különös prófétái”. – II. Félreértett szavak magyarázata a június 27-i utcai tüntetés ügyében. (OKN 1910/XXXVI., 298-312. és 314.) 569

551. 1917. július 23. Országos ülés: I. Tisza István napirend előtti felszólalása és a miniszterelnök válasza az új német kancellár július 19-i programbeszéde, a Reichstag „békerezolúciója” és az osztrák képviselőházban megújuló cseh támadások tárgyában: a német kancellárváltozás után is teljes összhang a Monarchia és Németország háborús céljai tekintetében; a kedvező katonai helyzet ellenére miért nem állunk közelebb a békéhez?; cseh képviselők hazaáruló kijelentései; „hát osztrák kormány nincs a világon” és „Ausztriában minden szabad?”; cselekedjék a magyar kormány „az ilyen büntetlenül elhangzó, kvalifikálhatatlan kijelentések” ismétlődése ellen. – II. Kérdés a miniszterelnökhöz a Ház nyári szünetének tartamára nézve. (OKN 1910/XXXVI., 322-325.) Tisza augusztus 10-én a harctérre megy. 593

552. 1917. szeptember 12. Országos ülés: Wekerle Sándor miniszterelnök programbeszédéről: egyetértés a miniszterelnökkel a külügy és a népoktatás (különösen a lelkész- és tanítóképző intézetek hatékonyabb állami felügyelete) tekintetében; reális közgazdasági politika szükségessége; a választójog ügye változatlanul a magyar belpolitika döntő fontosságú kérdése; a Tisza-kormány válságának oka és elintézési módja; a választójogi ellentét mellett is − a választás erkölcsi lehetetlensége miatt – a kormány „határok közé szorított” támogatása és ennek feltételei; „közös miniszteri értekezleten nem elnökölhet más, mint a közös külügyminiszter, vagy a rangidősebb miniszterelnök”; bomlási tünetek és magyarellenes törekvések Ausztriában. (OKN 1910/XXXVII., 13-18.) Wekerle kinevezésének előzményei és egyesülési tervei a Munkapárttal. – Gratz Gusztáv Wekerle harmadik miniszterelnökségéről. – Szeptember 13-án a Ház bizonytalan időre elnapolja üléseit. 602

553. 1917. október 24. Országos ülés: I. Az 1917/18. költségvetési év második harmadára vonatkozó indemnitási törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása: a tisztességes békéig a nemzet lelki egységének szüksége; „ez a háború az egész nemzetnek jogos önvédelmi harca”; a béke kettős akadálya; a harcban álló felek háborús céljai; „vajjon ki volt az agresszív ebben a háborúban és ki vív most védelmi harcot?”; a béke akadálya nem német szövetségünkben van; „fatális szerencsétlenség” a nemzeti erőegyesítés követelménye szempontjából a választójog kérdésének idő előtti  napirendre hozatala; „a magyar nemzeti intelligencia túlnyomó része a legmesszebbmenő aggodalmakat táplálja a radikális választójogi megoldás iránt”; Apponyi megnyugtató választójogi kijelentése és a nemzetiségi statisztika elégtelensége; a radikális választójog várható hatása a nemzetiségi veszély és a magyar nemzeti szupremácia szempontjából; „a választójogi radikalizmus mindenütt a világon leszállította a parlamentnek színvonalát”; a tanulságos osztrák példa; nem igaz, „hogy az általános szavazati jogot a magyar nép ellenállhatatlan erővel követeli”; szükség van az 1913-as választójogi törvény módosításával az ipari munkások és a nyolcholdas kisgazdák szavazati jogára; a miniszterelnök nyilatkozata a választójogi kérdés „végleges” megoldásáról; a választójogi reform előtérbe állításából származó nemzeti szerencsétlenséget „lényegesen tetézte a kormány egyes tagjainak és a kormányt támogató pártoknak eljárása”; a kormányváltozással kapcsolatos egyéni érvényesülési vágyaknak „cinikus tülekedése”; a népjóléti minisztérium, a főispáni kar, a harcok, a belügyminiszter politikai „pártatlansága”; „a nemzet legvitálisabb érdekeire való hivatkozással kérve-kérem a kormányt, ne erőszakolja most […] a választói törvényjavaslatnak tárgyalását”; a Munkapárt magatartása a választójogi reform tárgyalása esetén; végzetes ballépés volna a világháború negyedik esztendejében kitenni a nemzetet egy választási harc összes veszélyének; Apponyi érvei a háborús választás lehetősége mellett; a nagy vitás kérdések felfüggesztésének szüksége a háború tartamára; „nekünk nem kell koncentráció, nem kell részesedés a hatalomból”; a választójog ügyében való becsületes kompromisszum esetén „semmi akadálya nincs többé nem a koncentrációs hadikabinetnek, hanem a magyar közélet legjobb elemei tartós egybeforrásának”. – II. Személyes ügy a miniszterelnökkel: Wekerle reverzálisa és a választójogi kérdés napirendre hozatala. (OKN 1910/XXXVII., 187-207. és 212.) 613

554. 1917. október 25. Országos ülés: Személyes ügy Károlyi Mihállyal: Czernin október 2-i budapesti beszéde és a béke kérdése. (OKN 1910/XXXVII., 263.) 649

555. 1917. október 26. Országos ülés: Tisza István sürgős interpellációja a belügyminiszterhez a Bács-Bodrog vármegye alispánja és főjegyzője elleni fegyelmi vizsgálat tárgyában: a felmentett választók összeírására vonatkozó rendelet; a férfiszó szentsége; a főispáni kar elleni invektivák; Betegh Miklós volt alispán esete; politikai üldözés Bács megyében. – Viszontválasz a belügyminiszter válaszára. (OKN 1910/XXXVII., 309-314. és 315.) A miniszteri választ nem veszik tudomásul. 651

556. 1917. október 27. Országos ülés: Napirendi felszólalás a belügyminiszter tudomásul nem vett interpellációs válaszának napirendre tűzése ellen. (OKN 1910/XXXVII., 343.) Előzmény: a kormány leszavazásával kapcsolatos pártértekezletek. – „Reklámezredes és reklámminiszter”. − A kormány álláspontja a leszavaztatás és a parlamentarizmus kérdésében. 660

557. 1917. október 29. Országos ülés: napirend előtti felszólalás és félreértett szavak értelmének helyreállítása a kisebbségi kormány és a parlamenti kormányzat alapelvei tárgyában. (OKN 1910/XXXVII., 346-347. és 347.) Az Ugron-ügy befejezése. 662

558. 1917. november 20. Országos ülés: I. Napirend előtti felszólalás és személyes megtámadás visszautasítása az élelmezési kérdéseknek a közös miniszteri értekezleteken való tárgyalása és az Ausztriának szállítandó élelmiszerek ügyében. – II. Napirendi felszólalás: a háborús kivételes hatalom igénybevételéről szóló kormányjelentés beterjesztésének időpontja tárgyában. – III: Sürgős interpelláció a lengyel kérdésben lefolyt berlini tárgyalásokról. – Viszontválasz a miniszterelnök válaszára: a magyar nemzet egységes a lengyel állam új életre kelése iránti meleg rokonszenvben; az új lengyel állammal leendő baráti összeműködés semmi esetre sem érintheti a paritásos dualizmust. (OKN 1910/XXXVII., 356-358., 360., 363. és 364.) 665

559. 1917. november 22. Országos ülés: napirend előtti felszólalás: egyes vármegyékben előfordult visszás kormányzati jelenségek és a katonai felmentések körüli pártpolitikai visszaélések tárgyában. (OKN 1910/XXXVII., 420-424.) 671

560. 1917. november 23. Országos ülés: I. Személyes megtámadás visszautasítása: még egyszer a Háromszék megyében történt esetek. – II. Sürgős interpelláció: az orosz kormány által béketárgyalások megindítása céljából fegyverszünet iránt állítólag tett démarche tárgyában. (OKN 1910/XXXVII., 440. és 443-444.) 679

561. 1917. december 1. Országos ülés: I. Személyes ügy Nagy Vincével a szatmári főispán elleni vádja miatt. II. Személyes ügy Landauer Bélával: a Bereg megyei Központi Takarékpénztár élelmezési tevékenysége és Gulácsy István alispánnak ezzel kapcsolatos meggyanúsítása tárgyában. (OKN 1910/XXXVII., 486. és 497., 499.) A delegációk összehívása december 3-ra. 682

562. 1917. december 12. Országos ülés: I. Az Osztrák-Magyar Bank szabadalmazásának és ez érme-és pénzrendszerre vonatkozó szerződésének ideiglenes meghosszabbításáról, valamint az ezekkel kapcsolatos ügyek rendezéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása: az önálló magyar nemzeti bank felállításának időszerűtlensége. – II. Ugyan ezen törvényjavaslat részletes tárgyalása: „a legünnepélyesebben […] tiltakozom az ellen a feltevés ellen, […] hogy ezt a háborút mi provokáltuk”; „ezt a háborút nem idézte fel semmi más, mint hogy meggyőződtünk róla, hogy a szerb kormány bűnös a merényletben”. (OKN 1910/XXXVIII., 67-70. és 76-77.) 685

563. 1917. december 13. Országos ülés: I. Napirend előtti felszólalás a Szatmár megyei főispán ügyében: a főispán elleni egyik vád alaptalanságának elismerése. – II. Személyes ügy Nagy Vincével a Szatmár megyei főispánnak a katonai felmentések körüli kétértelmű nyilatkozata miatt. (OKN 1910/XXXVIII., 98-99. és 99., 99-100.) 695

564. 1918-as újévi beszéd a Nemzeti Munkapárt 1918. január 16-i értekezletén: „ma ujjainkkal érintjük a sikert, az aratás küszöbén állunk”; a pacifisták „forradalmasdija”; „forradalmat persze Magyarországon nem lehet csinálni”; a bomlasztó jelenségek káros hatása a békére; az osztrák közvélemény kirohanása a tervezett katonai reformok ellen; e jogosulatlan támadás visszautasítása; „ha valaki át van hatva attól a meggyőződéstől, hogy a nemzetek boldogsága nem képzelhető a tömegek jóléte nélkül, […] úgy én vagyok az”; „ebben a pillanatban minden józanul és hazafiasan gondolkozó magyar embernek kezet kell fogni”; a teljes egybeforradásnak „egy szerencsétlen akadály áll az útjába: a választójog kérdése”; a nemzeti egység biztosításának szempontja „mindannyiunktól áldozatokat követel”; egy becsületes választójogi megegyezés és a Munkapárt magatartása. (Az Újság, 1918. január 17.)(Katonai, kül- és belpolitikai helyzet 1917 végén és 1918 elején: az 1917-es háborús év mérlege; a breszt-litovszki béketárgyalások, Wilson 14 pontja és az Entente magatartása; a választójogi törvényjavaslat benyújtása, Wekerle pártalakítási kísérlete és a magyar hadsereg „önálló kiépítésének” terve; Tisza 1918. január 7-i nyilatkozata és Wekerle január 16-i interpellációs válasza a katonai kérdésről.) 697

565. 1918. január 31. Országos ülés: I. Az új Wekerle-kormány programnyilatkozata: a közigazgatási tisztviselők élethossziglani választása helyett a közigazgatás államosítása szükséges; az egységes állami rendőrszervezet hiányának óriási hátrányai; „nekünk a birtokpolitika terén meglehetősen messzemenő intézkedéseket kell tennünk”; A Tisza-Clam-féle kiegyezés és a Németországgal való gazdasági tárgyalások ügye; a közös hadsereg magyar részének nemzeti irányú reformja; a katonai kérdésnek tervezett megoldásával teljesen lehullhatnának a nemzet érdekeire káros közjogi válaszfalak; az egységes nemzeti front létrejövetelének szüksége; egyedüli lényeges akadálya a Munkapártnál a választójog napirendre tűzött reformjának aggályos megoldási módja; egy becsületes kompromisszum kívánatos a választójog ügyében; a Munkapárt addig is hű marad a kormány iránti eddigi magatartásához. – Személyes ügy Polónyi Gézával: „a rezervált felségjogok tana, már legalább ami a 67-es magyar politikai pártokat illeti, a legendák és a képzelet világába való”. (OKN 1910/XXXVIII., 190-194. és 205-206.) A Wekerle-kormány lemondása és újjáalakulása. A „48-as alkotmánypárt” és viszonya a többi párthoz. − Tisza tudományos és irodalmi kitüntetése. 705

566. 1918. február 15. Beszéd a választójogi bizottságban: „a választójog kiterjesztése terén el kell mennünk addig a határig, ameddig ez megtehető a nemzet érdekeinek megóvásával és az erkölcsi, műveltségi és kulturális tényezők vezető szerepének fenntartásával”; a radikális választójog hatása külföldön és várható hatása nálunk; a magyar katona nem a választójogot, hanem azt kívánja, hogy az itthon maradottak tönkre ne tegyék azt a magyar hazát, amelyet ő vérével megvédelmezett; a király akarata és a haza érdeke; „nem négy, hanem hat elemi osztály elvégzése adja meg feltétlenül a választójogot”; a kisgazdák területi cenzusa, az iparosok és kereskedők választójoga; az ipari munkásszavazók számának emelése; a Károly-keresztesek és a nők szavazati joga ellen; a titkos és kötelező szavazás kísérlete; „a radikális választójog a közigazgatás egyidejű államosítását és az állambiztonsági rendőrség országos szervezését kívánja meg”; a választójog kiterjesztésének ésszerű határai; a becsületes választójogi megegyezés szüksége; „most arról van szó, hogy végre kezet fogjunk, nem a mohácsi vész után, hanem a mohácsi vész előtt a magyar nemzet megmentésére.” (Az Újság 1918. február 16.) (A Vázsonyi-féle választójogi javaslat legfontosabb újításai és a választók számának várható alakulása; a választójogi bizottság működésének első szakasza; Tisza március 15-i és 18-i újabb felszólalása; március 19-i levele Buriánhoz a választójogi bizottság tárgyalásairól; Wekerle a megegyezés mellett.) 719

567. I. Beszéd a képviselőház ülésén Khuen-Héderváry Károly halála alkalmából: „lehetetlen volt gr. Khuen-Héderváry Károlyt ismerni és nem szeretni” (OKN 1910/XXXVIII., 298.) II. Beszéd 1918. február 18-án Khuen-Héderváry Károly temetésén: a „magyarón” és a „granicsár”; „erős lelked erejével szeretted azt a pártot, amelyiknek megalapítója voltál, de pártember a szó rossz értelmében nem voltál soha”. (Budapesti Hírlap, 1918. február 19.) 728

568. 1918. április 23. Országos ülés: napirend előtti felszólalás a külügyminiszter személyében történt változás tárgyában: „a külügyminiszter személyében beállott változás nem jelent és nem jelenthet politikai irányváltozást”; „a Németbirodalommal való állandó szövetségi viszony kell, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia külügyi politikájának állandó sarkpontja legyen”. (OKN 1910/XXXIX., 16-17.) (Előzmények: Tisza fáradozásai a választójogi megegyezés és a koncentráció létrejötte érdekében; változás a külügyminiszteri székben; a kormány lemondása; a „48-as alkotmánypárt” április 19-i értekezlete; Tisza István újra előtérben.) 731

569. 1918. április 25. Országos ülés: az 1917/18. költségvetési év első négy hónapjára vonatkozó indemnitási törvény hatályának az ezen költségvetési év végéig való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása: ellentét Apponyi politikai múltja és jelene közt az indemnitás megszavazásának kérdésében; Apponyi két „erkölcsi lehetetlensége” az országgyűlésnek háborúban való feloszlatásával kapcsolatban; a választójog ügyében „nézetem szerint ma az alkotmányos tényezők között kiegyenlíthetetlen ellentét nem áll fenn”; „nemcsak keresni kell a békés megegyezést, de meg is lehet találni”; „rettenetes felelősséget vesznek magukra azok, akik ennek a kiegyenlítésnek útjába állanak”. (OKN 1910/XXXIX., 64-65.) 736

570. Beszéd a Nemzeti Munkapárt 1918. május 10-i értekezletén: küszöbön áll a választójogi kérdés békés elintézése; „230 becsületes, önzetlen magyar ember” diadalmas erőpróbája; ennek nagy erkölcsi és erőfokozó jelentősége a magyar nemzet jövőjére; „az a párt, mely mint munkapárt vette nyolc évvel ezelőtt az ország ügyeinek intézését kezébe: örököse a szabadelvű pártnak nemcsak elveiben, hanem elvszilárdságában, hűségében, erkölcsi értékében is”; példás magatartása a megpróbáltatás nehéz esztendejében „a legmerészebb reményeket is teljes mértékben beváltotta”; „a magyar nemzetnek teszünk azzal szolgálatot, ha ezt az igazságot elhomályosítani nem engedjük”; „azt hiszem, most már a mi közéletünk olyan mederbe fog jönni, ahol a hazafias együttműködés terén […] egyesülni fog a magyar nemzetnek s a magyar képviselőháznak túlnyomó nagy többsége”. (Budapesti Hírlap, 1918. május 11.)(Előzmények: Wekerle harmadszori kinevezése; a „48-as alkotmánypárt” május 7-i értekezlete: a választójogi megegyezés érdekében tervezett módosítások, újabb mérkőzés a kormánypártban a megegyezés hívei és ellenzői között; a kormány újjáalakítása. A Károlyi-párt május 10-i harcias értekezlete; a „48-as alkotmánypárt” kettészakadása.) 739

571. 1918. május 11. Országos ülés: a harmadik háborús Wekerle-kormány programnyilatkozata: hazafias öröm a választójog békés megoldásának nyílt programja kapcsán: a még fennálló eltérés a kormány és a Munkapárt választójogi álláspontja között „semmi esetre sem olyan, hogy kockára tehesse a békés megoldást”; „nagyon kis töredéktől eltekintve, az egész nemzeti közvélemény kívánja a békés megoldást”; a feloszlatási felhatalmazás és a közélelmezési bajok; „hogy nézett ki ez az ország a háború első esztendejében!”; „a Turulmadár egy szárnycsapásával hogyan felemelkedett a magyar közélet a háború kitörését megelőző pártharcok kicsinyes régióiból!”; ám azóta a baloldal lerántotta megint „a legkicsinyesebb pártpolitikai és egyéni torzsalkodások, irigykedések és rivalizálások posványába”. (OKN 1910/XXXIX., 95-97.) A választójogi bizottság működésének második szaka: Wekerle által tervezett módosítások a törvényjavaslat 1. és 2. §-án; Tisza felszólalásai a részletes tárgyalás során; Tisza a hat elemi mellett és a négy elemi ellen; vitája Andrássyval a választójogi megegyezés és megnyugvás kérdésében; záró akkordok; a választójogi bizottság jelentése a Ház elé kerül. – Tisza június 12-i körlevele a választójogi bizottság tárgyalásának eredményéről: a hat vagy négy elemi kérdése és a nők szavazati joga. 744

572. 1918. május 24. Országos ülés: személyes ügy Létay Ernővel: a tavalyi termésrendelet hiányai és a munkapárti kormányzat állítólagos hibája. (OKN 1910/XXXIX., 252.) 762

573. 1918. június 5. Országos ülés: napirend előtti felszólalás a német szövetség tartalmasabbá tétele ügyében: a Németországgal fennálló szövetség tervezett kiépítése politikai, katonai és gazdasági téren; a gazdasági szövetség lényeges előfeltételei; „Németország részéről is erkölcsi lehetetlenség volna azt kívánni, hogy a magyar mezőgazdaság kizsákmányoltassa magát, mondjuk Románia kedvéért”; a magyar közvélemény túlnyomó többségének álláspontja a megindult tárgyalások várható eredményeivel kapcsolatban. (OKN 1910/XXXIX., 260-263.) Wekerle válasza. Tisza felszólalásának indokai és felfogása a Németországgal való háború utáni viszonyunkról. 763

574. 1918. június 19. Országos ülés: I. Az 1918/19. költségvetési év első négy hónapjára vonatkozó indemnitási törvényjavaslat általános tárgyalása: Andrássy nyílt levele választóihoz: a Munkapárt és a választójogi megegyezés; a korábbi ellenzék és a Munkapárt felfogása a kormány támogatásának feltételeiről; főispáni hajsza a munkapárti tisztségviselők és a hadi felmentettek ellen; súlyos élelmezési bajok és a közélelmezési szervek visszaélései; „az élelmezési Hindenburg”; „hát mi lett ebből az országból az Önök kezei között, hogy itt a Militärkommando élelmez és rekvirál?” a román és a szerb nemzetiségi kérdés: az egyes román nemzetiségi politikusokkal folytatott 1913/14-es megbeszélések nem „a külpolitikai helyzet kényszerének hatása alatt” történtek; a háborús tapasztalatok tennivalók nemzetiségi téren; Károlyiék lelkiismeretlen entente-barát agitációja a háború kérdésében és a béke ügyében. II. Személyes ügy Károlyival: „én nem szemenszedett hazugságot, hanem szemenszedett valótlanságot mondtam” (OKN 1910/XXXIX., 384-398. és 403.) Andrássy válasza Tiszának. – Payer német alkancellár Tisza beszédéről. 773

575. 1918. június 21. Országos ülés: személyes ügy Andrássyval, Pallavicinivel és gr. Hadik Jánossal. (OKN 1910/XXXIX, 541-542.) 798

576. 1918. július 3. Országos ülés: interpelláció a közélelmezési miniszterhez az éhező vidékek sürgős ellátása és az aratási rendelet kiegészítése tárgyában: Fényes László felszólalása a piavei visszavonulással kapcsolatban; törvényben biztosítandó a szóelvonási jog a hadi érdekeket veszélyeztető felszólalásokkal szemben; közélelmezési kérdések. – Viszontválasz a közélelmezési miniszter válaszára. (OKN 1910/XL., 229-236. és 238-239.) 800

577. 1918. július 9. Országos ülés: I. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos általános tárgyalása: Andrássyék és a király választójogi politikája; a házfeloszlatás kérdése; a munkapárti kormány „kapitalista és antiszociális” irányzata; a Munkapárt mindenkivel szemben helytáll a magyar hadsereg megvalósításáért; „aki nem figyel a politikában arra, hogy mi az alkalmas és az alkalmatlan idő: az lehet minden a világon, csak politikus nem”; a román nemzetiségi kérdés és Apponyi nemzetiségi politikája; a választójogi törvényjavaslat és polémia Vázsonyi, Apponyi és Andrássy idevágó fejtegetéseivel, továbbá Falussy Árpád különvéleményével a magyarul nem tudó és a magyarul tudó választók különböző értelmi cenzusa (a hat és négy elemi) tárgyában; a módosított törvényjavaslat segítségével biztosítható az ország nyugalma; „bennünk él a remény, hogy […] a módosított törvényjavaslat alapján olyan képviselőház fog összejönni itt, amely sikerrel veheti fel a küzdelmet a szélső radikalizmus veszélyes jelszavaival szemben”. – II. Személyes ügy Andrássyval: miért izgatott a munkásság?; sztrájk és majális; „Az ilyen tudatosan a tényekkel ellenkező perfid inszinuáció nem egyeztethető meg a parlamenti harcmodorral”. (OKN 1910/XL., 346-363., 364.) Andrássy nem tartja érdemesnek a válaszadást. 815

578. 1918. július 11. Országos ülés: az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása: gr. Bethlen István indítványának helyeslése mellett is „az első szakaszt a bizottság által előterjesztett eredeti szövegben fogadom el”; polémia Vázsonyival Bethlen indítványának elfogadásával kapcsolatban: „a magyar nyelv megtanulásával senkit sem magyarosítunk”. (OKN 1910/XL., 456. és 459-460., 461.) 848

579. 1918. július 12. Országos ülés: az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása: „hogy a nők nagy tömegekben bejussanak a politikai életbe, azt minden tekintetben nagyon káros és veszélyes dolognak tartom”; „a nagy közérdekű szempontokat helyesebben szolgáljuk akkor, ha a nőket nem vonjuk bele a választási küzdelmek szennyes hullámaiba”. (OKN 1910/XL., 506-509.) 852

580. 1918. július 18. Országos ülés: az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása: Tisza felszólalásai a 10. § és a 25.§ vitájában. (OKN 1910/XL., 579-580. és 602-603., 603.) 858

581. 1918. július 19. Országos ülés: az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása: Tisza felszólalásai a 90., 92., 104., és 109. §§-ok vitájában. (OKN 1910/XL., 621-623., 624-625., 625-626., 630., 632-633., 635-636. és 637-638.) A részletes tárgyalás befejezése és Tisza július 20-i körlevele a választójogi kérdés békés elintézéséről. – A szentesítés és kihirdetés. – Az országgyűlési képviselők választásáról szó 1918:XVII. tc. sorsa. 863

582. 1918. július 31. és augusztus 6. Országos ülés: interpelláció a közélelmezési miniszterhez a falusi lakosság ellátása körül szükséges sürgős intézkedések tárgyában. − Viszontválasz augusztus 6-án a közélelmezési miniszter válaszára. (OKN 1910/XLI., 68-73. és 153-156.) 873

583. 1918. augusztus 7. Országos ülés: a katonai ellátásról szóló törvényjavaslat általános tárgyalása: hadigondozási kérdések; „minden antiszemitizmust határozottan és feltétlenül elítélek”; az antiszemitizmus elleni küzdelem eszközei. (OKN 1910/XLI., 170-174.) 887

584. Beszéd a Nemzeti Munkapárt 1918. október 16-i értekezletén: „aki hazáját és a közügyet szolgálja, készen lehet minden eshetőségre”; „utóvégre mindnyájunk élete az Úr Isten kezében van, döntsön Ő felettünk az Ő kifürkészhetetlen akarata szerint”; izgatás Tisza ellen; elvi határozat a Munkapártnak a kooperációra és a a fúzióra való készségéről; bizottság ülése az erre vonatkozó tárgyalások lefolytatása és konkrét és konkrét javaslatok előterjesztése végett. (Előzmények: A német hadsereg „fekete napja”. – Bulgária fegyverletétele. − Tisza tájékozódó délszláv útja. – Burián szeptember 14-i jegyzéke a hadviselő felekhez és a Központi Hatalmak október 4-5-i békeajánlata. − A koncentrációs kabinet újabb terve. – Pártegyesülési tárgyalások. – A kormány lemondása. − Tisza és Andrássy megbékülése. − Az október 16-i császári manifesztum „hű osztrák népeimhez” és az október 17-i hadiparancs. − A képviselőház október 16-i ülése: Wekerle nyilatkozata a politikai helyzetről; Károlyi hozzászólása és a magyar „Entente-barátok” ; a Károlyi-párt 12 pontos felirata; „a katonaság nem kíván tovább harcolni […] német érdekekért”. − Meghiúsult merénylet Tisza ellen.) 895

585. 1918. október 17. Országos ülés: a politikai helyzetről tett kormánynyilatkozat folytatólagos tárgyalása: a magyar nemzeti pozíciót elhomályosító és gyengítő félreértések elhárításának időszerűsége; az osztrák jelenségek „a dualizmus fenntartását teljességgel lehetetlenné teszik”; „az osztrák helyzetnek konzekvenciáit a magyar állam függetlensége irányában, a perszonálunió irányában kell levonnunk”; „a perszonáluniónak magában kell foglalnia a hadsereg teljes külön választását, és magában kell foglalnia a magyar nemzetnek a külképviselethez való külön jogát is”; „én elismerem azt, amit gróf Károlyi Mihály t. képviselő úr tegnap mondott, hogy ezt a háborút elvesztettük”; külpolitikánk újabb orientációja „nem foglalhat és nem foglal magában semmiféle hűtlenséget német szövetségesünkkel szemben”; „feladatunk pártkülönbség nélkül az, hogy az elérendő békét lehetőleg előnyössé tegyük a magyar nemzetre nézve”; „mi nem vagyunk és nem voltunk soha a nemzetiségek elnyomói”; a „cseh-tót probléma”; „törpe kisebbség az Magyarországon, amely a nemzeti államnak alapgondolatával ellentétbe helyezkedik”; a nemzetiségi kérdésben tartózkodnunk kell „az egymásra való licitálástól”; „azt, hogy Magyarország nem volna benne a demokratikus haladásban, a valóságnak megfelelőleg állítani nem lehet”; „és itt megint igaza van Károlyi Mihály t. képviselő úrnak abban, hogy a demokratikus fejlődés nem egyértelmű a választójog kérdéseivel”; „ez-e az a pillanat, ahol előrántsuk a választójognak elválasztó mozzanatát?”; a legújabb magyar választójog „legalábbis annyira demokratikus reánk nézve, mint az általános szavazati jog az Amerikai Egyesült Államokra nézve”; „ne segítsünk mi ellenségeinknek abban, hogy magunk romboljuk le azt, amit esetleg ők egyáltalán nem is érintenének”; „mit bánja ma becsületes ember, hogy ily viszonyok között mi lesz a saját személyével”; „egyesült erővel kell hirdetni, hogy a magyar nemzet védelmi háborút vívott, melyre kényszerítve volt”. (OKN 1910/XLI., 290-298.) 917

586. 1918. október 18. Országos ülés: I. Személyes ügy Hock Jánossal: a „háború felidézője”, a perszonálunió kérdése; „a háborút elvesztettük” értelme. – II. Napirendi felszólalás. (OKN 1910/XLI., 332. és 334-335.) 932

587. 1918. október 19. Országos ülés: személyes ügy Novák Jánossal: azt a tényt, hogy én tegnap a t. képviselő úrnak „azt mondtam, hogy fogja be a száját, nagyon sajnálom.” (OKN 1910/XLI., 336-337.) 937

588. 1918. október 22. Országos ülés: I. Az 1918/1919. költségvetési év második harmadára vonatkozó indemnitási törvényjavaslat általános tárgyalása: polémia Platthy Györggyel: az ország függetlensége melletti állásfoglalás „nem átkanyarodás és nem frontváltoztatás senki részéről sem”; az Ausztria és Magyarország közti viszony bárminő változása „a magyar királynak alkotmányos királyi jogait nem érintheti”: háborús hibák, sikerek és Conrad nagy érdemei; „annak az óriási erkölcsi tőkének, amelyet a nép százezrei és milliói megszereztek a magyar nemzet számára, igyekeztem hű sáfára és becsületes exponense lenni és […] a magyar nemzet erejének gyarapítására felhasználni”. – A beszéd tulajdonképpeni tárgya: a Monarchia háború előtti külpolitikája békeszerető és defenzív jellegének megvilágítása; „az utolsó percig ellene voltam minden olyan törekvésnek, amely végszükség nélkül a háborús megoldást válassza”; „az erre illetékes tényezők között garanciát kerestem arra, hogy feltétlenül biztosítva legyen ennek a háborúnak védelmi jellege”; két okmányi bizonyíték Tisza 1914. július havában a béke megóvására irányuló törekvései mellett; „hangsúlyoztuk […] minden egyes esetben, hogy ez a háború védelmi háború”; „a magyar nemzetet egy nagy erkölcsi tőkéjétől […] fosztja meg az, aki úgy igyekszik beállítani a kérdést, mintha ennek a nemzetnek háborús szenvedélyei vagy agresszív céljai okozták volna a háborúnak akár felidézését, akár a háborúnak ilyen folytatását”; „mi hangsúlyoztuk békevágyunkat ismét és ismét, unos-untalan, talán többször, mint kellett volna”; szükséges magatartásunk Wilson válaszával szemben; „a cseh-tót állam fantazmagóriája”; a délszláv kérdés; az ország határainak védelmét pártkülönbség nélkül a legnagyobb nyomatékkal kell követelnünk; egyesülnünk kell a magyar nemzet kockán forgó nagy létérdekeinek védelmében; „ha nem tudjuk elhárítani az egyesülés akadályait […] egyesüljenek legalább azok, akikre nézve ez az akadály fenn nem áll”; „igenis ezt az egyesülést megcsináljuk, mert az ország érdekében valónak tartjuk”; „ez az egyesülés […] abba a helyzetbe juttatja a kormányt, hogy igyekezzék, ha kell, keményen is szembeszállani minden olyan törekvéssel, amelyik az ország törvényes rendjét akarja megbontani […] és anarchiába akarja dönteni”; példa a magyar sajtó egy részének elfajulására, mely sajtó fegyvert ad ellenségeink kezébe; „én csak azt tudom, hogy magyar ember ilyent ingyen nem ír”; „az utolsó hetekben gomba módra láttunk fellépni egy defaitista és entente-párti sajtót, amelynek rendszeres perfid törekvése, hogy megmérgezze a magyar nemzet közhangulatát”; minden becsületes magyar ember egyesült küzdelme „egy kisded csoport” hazát rontó anarchikus törekvései ellen. – II. Félreértett szavak értelmének helyreállítása. (OKN 1910/XLI., 398-406. és 406.) Tisza utolsó szavai a képviselőházban. 939

589. A Nemzeti Munkapárt 1918. október 22-i, utolsó értekezlete: Tisza István felszólalásai: „a szorosabb kapcsolat lehetősége csak a munkapárt és a 48-as alkotmánypárt között merült fel”; „a mi pártunk határozza el a 48-as alkotmánypártba való belépést”; „ha szélesebb közreműködés nem volna is elérhető, de az egyesülés a 48-as alkotmánypárttal az ország érdekében sürgősen szükséges”; „nevetséges dolog a két párt egyesülését úgy odaállítani, mint valami konzervatív vagy reakciós blokk alakítását”; „mi azzal a bizalommal határozhatjuk el magunkat erre a lépésre, hogy ezzel szolgálatot teszünk az országnak”. (Budapesti Hírlap 1918. október 23.) – Herczeg Ferenc búcsúztatója: „a nemzeti munkapárt zászlaja a mai nappal belekerül a történelmi emlékek csarnokába”; „köszönjük Neked, István, hogy egy szürke, közömbös korban, mint a tündöklő hazafiasság, mint a tündöklő kötelességérzet példája álltál előttünk”. A 48-as alkotmánypárt egyidejű értekezletén Wekerle örömmel üdvözli a Munkapárt elhatározását. 954

590. És ami még következik. – I. Gr. Tisza István felszólalása a 48-as alkotmánypárt 1918. október 28-i értekezletén: „mindannyiunkra, akik itt egyesültünk, az a feladat vár, hogy segítségére jöjjünk a kibontakozásnak […] és lehetővé tegyük a kormánynak azt, hogy […] az ország rendjét minden körülmények között fenntarthassa, s ezt az országot egy forradalmi paródiának megpróbáltatásaitól megkímélje”; „mi egész elhatározással és egész bizalommal jövünk közétek, és azt hiszem, kérhetünk tőletek hasonló elhatározást és hasonló bizalmat”. Előzmények: a Wekerle-kormány lemondása; Tisza elfogadja az általános választójogot a „nemzeti koncentráció” érdekében; eredménytelen tárgyalások a kormányválság megoldására; október 28-án Tisza Károlyi kinevezését ajánlja; a Nemzeti Tanács megalakul; Andrássy külügyminiszter különbéke-ajánlata; az osztrák-magyar haderő felbomlása; Ludendorff felmentése. − II. Tisza lelki gyötrődése október végén; az „őszirózsás forradalom”; „ahogy éltem, úgy fogok meghalni”; „ennek így kellett lennie”. 959

Szerkesztői utószó 970

Néhány fontosabb nemzetiségi személyiség nevének írásváltozatai 973

Felhasznált irodalom 975

A teljes kötet pdf formátumban innen tölthető le.